AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

Bethlen István támadásának történetéből, illetve az 1636. év eseményeiből mindenképpen arra lehet tehát következtetni, hogy Bethlen Péter katolikus hitre való áttérését Eszterházi nádor sürgethette leginkább, még Pázmány ezt a lehetőséget gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta. Ha azonban nemcsak az 1636. évet vesszük figyelembe, amikorra a Rákóczi— Bethlen konfliktus végletesen kiéleződött az által, hogy öreg Bethlen István különben jórészt valódi sérelmei miatt a törökhöz fordult segítségért, hanem a korábbi esztendőket is, hiszen az ellentétek tulajdonképpen Rákóczi trónralépésétől kezdve parázslottak lefojtva a két család között, ennél árnyaltabb kép tárul elénk. Végülis a Bethlen Péter fölött elmondott halotti beszéd ismertetett részlete megengedi az időpontoknak ezt a tágabb értelmezését is, hiszen nem beszél határozottan arról, hogy a térítési kísérlet már a konfliktus kiéleződése után történt volna. Rákóczi György és Pázmány levelezésében ugyanis Bethlen Péter neve 1635. ápr. 23-án fordul elő először. Ez év kora tavaszán Bethlen Péter Magyarországra utazott rokonaihoz. Neki, mint erdélyi alattvalónak erre csak korlátozott időre volt lehetősége. Pázmány említett levele visszatérésének halogatása miatt mentegeti Bethlen Pétert: „Bethlen Péter uram ide ki az atyafiak közé jővén, történt oly bontakozás egészségében, hogy a doktorok javallásából, nemcsak valami kis ideig való mutatásának kell lenni, hanem annak felette hév vízben is kelletik mennie. Látván azért őkegyelmének ily méltó okát, ki miatt az úti törődésre nem alkalmatos, arra való képest nem kétlem, sőt bizonnyal elhittem kegmedet oly tekintetű fejedelmi embernek lenni, hogy ezt az ő keglme egészségtelensége miatt való késését nem hogy gondolkodásra venné, hanem inkább liberáliter megengedi. És minthogy én szüből kívánom, hogy keglmed alatt való rendek a keglmed hívségében állhatatosan megmaradjanak, mihent egésséges állapotját látom Bethlen Péter uramnak, magam intem ő keglmét, hogy bemenetelét maturálja."

25 E szöveg egyértelműen arra utal, hogy Pázmány találkozott, vagy talán találkozni fog, a különben rokonai látogatására Magyarországra utazott Bethlen Péterrel. Valóban, a levélírásának időpontjában Pázmány már ugyanoda készült, ahová minden bizonnyal az ifjú Bethlent is rendelték az orvosok: a pöstyéni hévízbe. Az érsek 1635. máj. 25-én kelt levelében írja: is „Itt is a hév vízbe immár két héttül fogva nyavalygok, és úgy tetszik Isten kegyelmességéből nem kevés hasznát is érzem ennek a jó hév víznek."

26 Feltűnő, hogy Rákóczi, aki különben teljesen megbízott Pázmányban, a Bethlen Pétert mentegető sorokat gyanakvással fogadta. 1635. júl. 10-én kelt levele szerint Bethlen Péter még mindig nincs odahaza Erdélyben: „Bethlen Péter mellett mit írjon kegyelmed azt is megértettük. Noha Bethlen Péter tőlünk kéredzvén Illyesházi uramnak látogatására, oly okkal ment vala el, hogy mentől hamarabb vissza jöjjön ide bé. Mindazonáltal látván mind az kegld és Illyesházi uram leveléből, hogy egészségében való bontakozása miatt. .. kelletett... az héwízbe is menni. Az nyavalya és betegség magán elég excusatio. Az kegd. hozzánk való igaz jó akarattyának jele, hogy kegd. maga is akar egészséges állapatjára Bethlen Péternek vi25. Pázmány Péter összegyűjtött levelei, II. kötet. Bp., 1911. 571.1. 26. üo.: 58*5. 1. 420