AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

thány azonban Pázmány hatására katolikus hitre tért át.

20 Ezért 1632-ben a család a Bethlen-fiúhoz adta a lányt. Érdekes módon így Bethlen Péter házasságát is, igaz közvetve, Pázmánynak köszönheti. — Az Illésháziak és Széchyek a leghatalmasabb protestáns családok közé tartoztak. Támogatásuk óriási nyereséget, közömbössé válásuk szinte ellensúlyozhatatlan hátrányt jelentett Bethlen Gábor magyarországi háborúinak idején, illetve Erdély mindenkori magyarországi befolyásának szempontjából. A BethlenRákóczi viszony válságával pedig az ideológiailag az irénizmus gondolatvilágába ágyazott, politikailag nagy gonddal kimunkált protestáns egység ingott meg. Az irénizmus eszméit, a többek között ifjú Bethlen Istvánt is tanító, itt is többször emlegetett David Pareus dolgozta ki. Pareus az evangélikus és református felekezetek között vitás tantételeket olyan dogmatikai formulákban próbálta meg összefoglalni, amelyekről úgy vélte, mindkét fél számára elfogadhatóak. Magyarországon számos követője volt Pareus gondolatainak. Köztük a leghíresebb Bethlen Gábor ügyének talán leglelkesebb magyarországi támogatója, Alvinci Péter. Nem véletlen, hogy éppen őt kérték fel arra, hogy az evangélikus Thurzó Imrét és református Nyáry Krisztinát, illetve Illésházi Katalint és Bethlen Pétert összeeskesse, hiszen kassai lelkészi működésének legfőbb egyházpolitikai célja is a két nagy protestáns felekezet békéjének, egységének kivívása volt. Ebből a szempontból érdemes mérlegre tennünk a Bethlen Péter katolikus vallásra térítéséről szóló beszámolót. Nyilván nem véletlenül foglalkozik ezzel hosszasan a beszéd is. Korábban is bukkant fel a szakirodalomban arra vonatkozó utalás, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyik unokaöccse, aki az 1625-i szent évben Rómában járt zarándok úton, egy Bajomi Vince nevű kísérőjével együtt katolizált.

203 Herepei János meggyőzően cáfolta ezt az adatot,

20b s rámutatott, hogy annak valódi alapja csakis Bethlen Péter feljebb részletesen tárgyalt római látogatása lehet. Annál érdekesebb, hogy most újonnan hasonló jellegű adat került elő éppen Bethlen Péterre vonatkozóan. Két kérdésre kell ezzel kapcsolatban választ keresni: kitől indulhatott ki ez a térítési kísérlet és pontosan mikor ? E kérdésekre az adatok szűkössége miatt sajnos csak hipotetikusan tudunk felelni, azonban azt reméljük, hogy ez is segíthet az események részleteinek jobb megítélésében, 8 lelki mozgató rugóiknak megismerésében, megértésében. Az első természetesen adódó gondolat, hogy ebben az esetben is, mint a rekatolizáló főurak nagy többségénél, Pázmány a térítő. Bizonyos tények azonban ennek ellene mondani látszanak. Pázmány és Rákóczi között Bethlen István és Péter támadása idején minden addiginál barátibb a vi20. Batthány Ádám: katolizálásáról és Illésházi Katalinnal tervezett házasságáról részletesen ír Iványi Béla: Pázmány Péter kiadatlan levelei. Körmend, 1943. 6—16. 1. Egyébként Batthyány Ádám katolizálását anyja, Poppel Éva hevesen ellenezte, ez lehet a magyarázata, hogy Pázmány, mintegy az ifjú tettének indoklásaképpen Poppel Évának ajánlotta Bizonyos okok, mellyek erejétől. . . egy főember... az Római Eklézsiának kebelébe szállott, Pozsonyban 1631-ben megjelent művét. 20a Dr. Bánfi Florio: Bethlen Oábor és Bajoni Vince római zarándoklata 1625-ben. = Erdélyi Múzeum, 1931. 299-301.1. 20b Herepei János: Hogyan történhetett Bethlen Gábor és Bajomi Vince római zarándoklata? = Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez III. BudapestSzeged, 1971. 378-383.1. 418