AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

Rákóczi és Bethlen család: a haza, a szabadság és az evangélikus vallás e két oszlopa részben esztelen okoskodásból, részben rosszakaróik mesterkedései miatt összevesztek. A lelkek és fegyverek e veszedelmes zűrzavarában azonban a legfényesebb jeleit adta a gróf egyrészt nagyságos atyja iránti kegyes és ritka engedelmességének, másrészt és különösen Istenben való legyőzhetetlen hitének és állhatatosságanak. E veszedelem idején sem fegyverrel megtörni, sem a legszebb ígéretek édességével megrészegíteni sem a legkeményebb fenyegetésekkel meglendíteni nem lehetett, hogy letérjen a református vallás egyenes ösvényéről, s annak a vallásnak, amely nem annyira katolikus neve, mint inkább kincsei és szerencsés dolgai miatt maradt fenn eddig, rögös és tekervényes csapására lépjen. Bethlen Péter e veszedelem előidézésében való fényfogyatkozását bizony örök hallgatásba kellett volna burkolnom, ha éppen ebben nem adta volna biztos üdvössége ragyogó bizonyságát. Amennyire a természetben a kétséget okozó sebek gondozása és gyógyulása sokszor éppen a hosszú életnek kezdetét jelenti, úgy Bethlen Péternek ez az erős láza, amelyet az Isten különös kegyelme és hazája s vallása iránti igaz szeretete csendesített le, méltán tartatik állandó virágzása zálogának. A hithűség jutalma rövidesen a fejedelem teljes bocsánatának elnyerése lett. Ezután mondhatjuk, hogy a Bethlen család, az egyház és iskolaügy nagy veszteséget szenvedett a gróf halálával. Mi újat mond az elemzésnek e beszédrészlet? Először is érzékelhetjük azt a kényes szituációt, amelyben az oratio elhangzott. A temetésen ugyanis a fejedelem is jelen volt,

19 s a szónoknak mondandójával nyilván mindkét család megelégedését ki kellett vívnia. Másrészt nagy szónoki erővel írja le azt a megdöbbenést, amelyet a Bethlen és Rákóczi család konfliktusa okozott a protestáns egyházakban, hiszen a Bethlen családnak még házasságpolitikája is — a két Bethlen-fiú kiházasítása, a Széchy Máriával és Illésházi Katalinnal kötött frigyek — nyilvánvalóan Erdély és a magyarországi protestáns rendek egységének szorosabbra fűzését szolgálta. — Illésházi Katalin eredetileg Batthány Ádám menyasszonyául volt kiszemelve. Batcatholico, quam opibus rebusque secundis hactenus superbit, salebrosos anfractus diverteret. Quam quidem tristissimam luminarium eclipsin aeterno involvissem silentio nisi clarissimum firmae salutis evasisset argumentum. Quemadmodum in robustis naturis ancipites morbi, si eurentur, diuturnae vitae sunt indicia; ita vehementissimus ille paroxysmus, quern extraordinaria Dei gratia et sincerus utriusque partis erga Pátriám ac Religionem affeetus, fidelissimum felicissimumque animorum gluten, sedavit, certissimum constantis prosperitatis pignus merito censetur. Nec eximio eximia herois nostri in salutaris fidei professione firmitas ac constantia caruit praemio. Namque celsissimus Princeps, Dominus noster clementissimus, ipsum postliminio reversum summo, imo paterno favore est complexus, singularique honore prosecutus. Quantique sua Celsitudo, nostrum omnium salute occupatissima, virtutes ejus fecerit honoratissima clementissimaque sua praesentia abunde demonstrat. Ne vero luctus exquisita omnium praeclare ab ipso factorum memoria exasperatus nos absorbeat, uno verbo, unoque universae hujus concionis ore pronuntio; laudatissima Bethleniorum familia magnam; afflicta Ecclesia et schola majorem; Dacica denique Respublica maximam in illustrissimi hujus Comitis morte eheu! jacturam fecit." = Temetési pompa, 145 — 146. 1. 19. Ez kitűnik az Oratio Funebris bevezető szavaiból: „Non est quod miremini Serenissime Princeps..." = Temetési Pompa, 133 1. 27 OSZK Évkönyve 1982—1983 417