AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Heltai János: Bethlen Péter és Pázmány

győzelem előtt, megelégszik a felséges fejedelem címmel és ugyanezen szerénységgel az ő hite szerint eretnek ifjú gróffal, aki egyszerűen csak megállt előtte, mintegy nem sokkal alacsonyabb rangú barátjával eltársalog. A pápától ajándékba kapott 500 színes Isten báránya szobrocskából aztán a hazafelé úton viaszgyertyákat öntöttek, s fényüknél mulatoztak.

153 Mind ez a nyájasság, mint később a beszéd is figyelmeztet, sokkal inkább az erdélyi fejedelem Bethlen Gábornak szólt, mint unokaöccsének, Péternek. S ha e beszámoló nem is mentes a műfajjal járó túlzásoktól, mindenképpen érdekes leírása egy rendhagyó pápai fogadásnak, és kétség nélkül bizonyítja, hogy Bethlen Pétert kitüntető kedvességgel fogadták és látták vendégül Rómában. A pápai udvar Bethlen Gábor személye iránti különleges érdeklődésére utalnak ezek az adatok. Másik oldalról Bethlen Péter fogadása Bethlen türelmi egyházpolitikájának

16 bizonyos értelemben csúcspontját jelenti, hiszen e fogadás akarva vagy akaratlanul Bethlen ez irányú tevékenységének pápai elismerését jelzi, más oldalról pedig bizonyára nem hanyagolható el a fejedelmi család ifjú sarja római látogatásának erkölcsi hatása sem az erdélyi katolikus hivők körében. Hiába volt Pázmány fáradozása, a török elleni koalícióra ekkor még nem értek meg a feltótelek. Azonban Bethlen Péter gróf életének másik, talán az előbbinél is nevezetesebb epizódjában ismét főszerepet kapott Pázmány érsek. Az öreg Bethlen István Rákóczi-ellenes támadásának idején, amelynek nyílt kirobbanása nem utolsó sorban Bethlen Péter gróf felindulásban elkövetett gyilkosságának következménye volt. Pázmány a vérontás elkerülése érdekében a békéltető szerepót vállalta Rákóczi György és a Bethlenek között, védve Rákóczi érdekeit, de intve őt, hogy az alkalom kínálta megbocsátás sok veszedelemnek veheti elejét. Az események részletei megintcsak igen jól ismertek Lukinich másik kiváló dolgozatából.

17 A temetési beszéd azonban ismét új szempontokat és adatokat nyújt Pázmány békéltető szerepének értékeléséhez, az események kiegészítéséhez. Hallgassuk meg először ismét a halotti oratio összefoglalóját. Bethlen Péter

18 a legnagyobb veszedelmek viharába került, mikor a 15a. Bethlen Gábor krónikásai. Bp. 1980. 172, 192-193. 1. 16. Lásd erről Bíró Vencel: Bethlen Gábor és az erdélyi katholicizmus. Cluj-Kolozsvár, 1929, újabban Barcza József: Bethlen Gábor a református fejdelem. Budapest, 1980, 157-209. 1. 17. Lukinich Imre: Bethlen István támadása 1636-ban. Budapest, 1910. 18. A főrészben kivonatosan közölt szöveg így hangzik: „Verum musteum maritum strenueque cum varus difficultatibus in Reipublicae luce luctantem pugilem mox, sicuti nihil in hac miseriarum valle ex omni parte beatum esse consuevit gravissima summorum discriminum procella excepit. Mirabili enim et, nisi divina benignitas obstitisset, miserabili Pannóniáé crisi duae illae patriae libertatis ac evangelicae veritatis columnae, Rakocziana et Bethleniana familiae, quorundam partim imprudentium consiliis, partim malevolorum artibus inter se comissae ac collisae fuere: in quo periculosissimo animorum armorumque motu ac perturbatione, cum piae raraeque erga Illustrissimum Parentem oebedientiae ac re véren tiae, tum inprimis invictae erga Deura fidei ac constantiae excellentissima dedit specimina. Nullis siquidem maximarum necessitatum telis frangi, nullis amplissimorum promissorum illecebris inescari, nullis asperrimarum minarum fulminibus percelli potuit, ut a regio reformatae tramite ad illius religionis, quae non tani nomine 416