AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Zsigmondy Árpádné: Johannes Manlius és nyomdakészlete (1575—1605)

okozó forrásokra.

11 1561-ben valóban megjelenik Ljubljanában egy strassburgi származású nyomdász, bizonyos Augustin Friess (Fryess), megvárja az éppen akkor Urachban tartózkodó Trubart, hogy vele a nyomda ügyét megbeszélve, támogatásával folyamodjék a rendekhez egy nyomda létesítése ügyében. Trubar azonban nem tartja sem őt, sem a ljubljanai helyzetet nyomdaalapításra alkalmasnak, az urachi nyomdával kapcsolatban jelentkező fenntartások ellenére sem. Trubar hozott viszont magával egy könyvkötőt, Leonhard Stegmannt, az urachi nyomtatványok bekötésére Ljubljanába. Róla azt is tudjuk, hogy latin és német könyvekkel kereskedett.

12 Itt kell szólnunk az egyébként is figyelmet érdemlő és a korra jellemző urachi nyomdáról. A nyomda alapítója pedig magyar vonatkozása miatt számunkra külön is érdekes. Hans Ungnad Freiherr von Sonneck (1493— 1564) Stájerország főkapitánya, a szlovén és horvát határok generálisa, Várasd megye főispánja Magyarországon magyar csapatok élén ismételten is harcolt a török ellen 1532 és 1543 között Győr, Komárom és Pápa környékén. Erdődy Péter bán sógora, a szigetvári hős Zrínyi Miklós barátja, amikor evangélikus hite miatt elveszti Ferdinánd király kegyét, tisztségeiről lemond, birtokait átadja fiainak és Württembergbe emigrál. Ott urachi birtokán Primoz Trubar bevonásával nyomdát létesít 1561-ben, mellyel a szlovén és horvát reformáció ügyét igyekezett előmozdítani.

13 A nyomda működésének második felében inkább horvátnyelvű könyveket ad ki. Hans Ungnad halála után egy évvel az officina működése meg is szűnik. A kutatókat a nyomdakészlet további sorsa ismételten foglalkoztatta. Regénybe illő feltevés született arról, hogy a nyomdakészlet idővel Rómába került és a Congregatio de propaganda fide használta volna. Ezt a vélekedést Joseph Dobrowsky döntötte meg, összehasonlítva az urachi nyomda és a gyanúba vett római nyomtatvány glagolita betűtípusait.

14 — Kristóf württembergi herceg, szlovén származású nevelője és tanácsadója, Michael Tiffernus Illyricus

15 hatására, lelkes pártfogója és támogatója a szlovéneknek és a reformáció ügyének is. De voltak a nyomdának még más fejedelmi pártfogói is.

16 11. Ahn: Deutsche... 1—2. p. és 2. jegyzete, valamint uő.: Johann Mannel, Laibachs erster Buchdrucker (1575—1580). Publikat d. Börsen Vereins d. Deutschen Buchhandels. N. F. 19. 1897. 1 — 3. p. — továbbiakban: Ahn: Buchdrucker... továbbá Dimitz, August: Geschichte Krains. III. Teil. 188. p. — továbbiakban: Dimitz: Geschichte... — A kérdéssel foglalkozott még Borsa Gedeon: Joannes Manlius könyvkötői tevékenysége. (OSZK Évkönyv 1970 — 71. 320. p.), továbbiakban: Borsa: Könyvkötői... 12. Radics, Peter von: Geschichte des deutschen Buchhandels in Krain. (Archiv f. Gesichte des deutschen Buchhandels) Bd. VI. Leipzig, 1881. 74. p. — továbbiakban: Radics

: Geschichte

... 13. Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története I. Sopron, 1924. 168., 276., 411., 569. k. p. továbbiakban: Payr: Dunántúli... — Zoványi, Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-tól 1600-ig. Bp., 1977. 316. p. 14. Schreiner, Klaus: Die uracher Druckerei Hans Ungnads — ein Opfer der Gegenreformation. (Gutenberg-Jahrbuch 1972.) 225kk. p. — Vö. Payr: Dunántúli... 571. £. 15. Slodnjak, Anton: Jurij Dalmatin. (Geschichte, Kultur und Geisteswelt der Slowenen.) 3/2. München, 1976. 8 —9. p. — továbbiakban: Slodnjak: Dalmatin. 16. Preidl, Friedrich: Jakob Andrea über Hans Ungnad. (Jahrbuch der Gesellschaft für die Geschichte des Protestantismus in Österreich.

) VI. 1885. 181. p. 300