AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fülep Katalin: A feketehalmi oklevél. Diplomatikai és forrástani vizsgálat

a decemberi gyulafehérvári országgyűlés végzésének ódiumát is, mint addigi színlelése és kétszínűsége következményét. E szemlélet legkevésbé mérsékelt képviselője volt Lénárt József, ő már Báthory Istvánt felelőssé tette Zsigmond jelleméért, mivel a későbbi lengyel király volt az, aki a jezsuitákat behozta Erdélybe, s ezzel előkészítette unokaöccse és a fejedelemség romlását.

157 A gyermek rossz tulajdonságait a jezsuiták nevelése és az olaszok hatása tovább rontotta, s az ifjú fejedelmet véreskezű, felelőtlen zsarnokká tette. Mindez pedig elegendő magyarázatot ad a székelyekkel szembeni magatartására is.

158 Báthory székely politikájával egyedül Jakab Elek foglalkozott részletesebben. Tekintsünk itt el tévedésétől, lapozzunk előbbre kötetében, s azonnal meggyőződhetünk nagy forrásismeretéről. Négy olyan oklevelet

1588 is említ, amelyeket — úgy tűnik — sem előtte, sem azóta nem vett a kezébe más történész. Mind a négy diploma Báthory székely politikájával kapcsolatos.

159 Huszadik századi történetíróink közül Jakó Zsigmond foglalkozott János Zsigmond, Báthory István, Bocskai, Bethlen, I. Rákóczi György székelyekre vonatkozó intézkedéseivel, Zsigmond esetében azonban ő is csak az 1595-ös és az 1601-es okleveleket emelte ki. Demény Lajos szintén részletekbe menően ismertette a havasalföldi hadjárat és a véres farsang eseménysorát, de Báthory 1590—1601 közötti székely politikájának nem szentelt külön tanulmányt. Külön fejezetben tárgyalta viszont Mihály vajda, továbbá Báthory Zsigmond 1601-es, valamint Bocskai és Bethlen székely szabadságleveleit és politikáját.

160 Az alcímben említett privilégium levelek közül csak az 1601-es adománylevelet adták ki, a Jakab Elek által ismertetetteknek pusztán kivonatai álltak a kutatás rendelkezésére. A fejedelemnek az 1590-as évek elejétől nyomon követhető, székelyekkel kapcsolatos elképzelései és tervei tehát csak a levéltári forrásokból ismerhetők meg. Kutatásainkat az Országos Levéltár Mikrofilmtárában folytattuk. Szisztematikusan átnéztük a kolozsmonostori konvent országos levéltára, valamint a gyulafehérvári káptalan anyagában található protocollumokat, ill. a Báthory Zsigmond-féle Liber regiusokat, és ezt az anyagot összevetettük a Vass Miklós által kiadott oklevelekkel. Kutatásunk nyomán a következő kép rajzolódott a szemünk elé. Az 1583—1589 közé eső időszakban, mely a vizsgált következő évtized előzményének tekinthető, 62 lófőséget adományozó, 10 puskás gyalog, 20 gyalog ós 6 libertinus (szabados) oklevelet adott ki Báthory. 1588 decemberében nagykorúsították és adták kezébe a kormányzást, s nem egészen két év múlva már megtette az első 157. Vö. Lénárt i. m. 220.1. 158. Vö. Lénárt i. m. 222., 274-276. 1. 168a Egyed Ákos is Jakab adataira hivatkozik (Vö. Székely felkelés i. m. 57., ill. 210. 1.). Az oklevelek nem lehettek a kezében, mert Jakab tévedését megismétli (Vö. 159. jegyzet). 159. 1590 szept. 22. Görgény, ill. Sepsi-Kézdi-, Orbaiszék; 1590 szept. 22., tehát nem dec. 22. Csík—Gyergyó—Kászonszék, ill. Maros- és Udvarhelyszék; 1591 jún. 4. Marosszók; 1591 júl. 15. Udvarhelyszék. (Jakab —Szádeczky i. m. 292 — 294. 1.) 160. Vö. Székely felkelés i. m. Jakó Zs. és Demény L. cikkei passim. 280