AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

I. Az OSZK 1982-1983-ban - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár működése 1982—1983-ban

nehézségeket áthidaló egyéb beszerzési forrásokat is felkutatnunk s bár ezek fokozott idő- és erőráfordítást igényeltek, segítségükkel a külföldi állomány­gyarapítás volumenét végül is szinten tartottuk. A belföldi forrásokból tör­ténő gyarapodásnál az egyes dokumentumtípusok közül kéziratokat és régi nyomtatványokat sikerült az átlagosnál nagyobb számban beszerezni; utób­biakat az antikvár könyvkereskedelem megnőtt kínálatából. A gyarapítómunka eredményei változatlanul szoros összefüggésben ál­lottak a hungarikakutatás és bibliográfiai regisztrálás munkálataival. Ujabb források feldolgozásával tovább épült a hungarika személyi kataszter és az erre alapozott, főként 1945 után megjelent anyagot tartalmazó keresőlisták (a devizaproblémák jelentkezése előtt) igen komoly eredményeket hoztak. A törzsgyűjtemény retorspektív állományi hiányainak pótlásához a 18. sz. vonatkozásában továbbra is az RMNY Szerkesztőség bibliográfiai munkája során felderített művek másolatainak beszerzése nyújtott elsősorban segít­séget; a Fölöspéldány Központ ajánló jegyzékeinek feldolgozása nagyjából az előző évekkel azonos eredményt hozott. Hozzájárult a rerospektív beszer­zéshez a periodika-rekatalogizálás során megállapított hiányok bekérésének gyakorlata is. Számos, a törzsgyűjteményből elveszett példányt sikerült pótolni aktív antikvár kerestetéssel. Megkezdődött az OSZK állományából hiányzó, az 1800 után megjelent bel- és külföldi hungarikumok lelőhely­nyilvántartásainak felállítása: egyslőre dokumentumtípusok szerint rende­zetten, a külföldi hungarikakutatások, valamint a retrospektív nemzeti bibliográfiai munkák felderített adatai alapján. A kurrens külföldi állománygyarapítás részben a külső szakreferensek, részben a könyvtáron belül kiépülő szakreferatúra előszerzeményező javas­latára alapozódott. E rendszer működése jelentősen javította dezideráló munkánk szakszerűségét s megkönnyítette a beszerzési döntések meghoza­talát. Az egyes állományrészek gyűjtőköri részkérdéseinek rendezése terén is történt előbbrelépés: a színháztörténeti gyűjtés — az 1981 végén jóváha­gyott szabályzat alapján — stabilizálódott; a Kisnyomtatványtár gyűjtési határainak gyakorlati megvalósítására ugyancsak sor került; elkészült a mikrodokumentumok állománynyilvántartási és feltárási munkamenetének írásbeli szabályzata; döntést hoztak az OSZK és a KMK könyvtári-informa­tikai külföldi szakirodalmi gyűjtésének koordinálása érdekében. A jelentősebb beszerzések ismertetésének élére kívánkozik a Leuveni kódex megszerzése. Az ómagyar Mária-siralmat, az eddig ismert legrégebbi magyar nyelvű költeményt tartalmazó kódex 1982. május 24-én csere útján került a nemzeti könyvtár birtokába. A Halotti Beszéd utáni legértékesebb nyelvemlék cseréjéről évtizedekig folytak a tárgyalások, eredménytelen próbálkozások, míg végül az 1981-ben a kódexet birtokló Leuven-i Kato­likus Egyetem Könyvtárával megindult konkrét tárgyalások 1982-ben ered­ményhez vezettek. Az Ómagyar Mária-siralomért könyvtárunk 12 ősnyom­tatványt (8 kötetben), 24 db 16—17. századi nyomtatványt (16 kötetben), valamint egy 18. századi kéziratos gyűjteményt (8 kötetben) engedett át a Leuven-i Katolikus Egyetem Könyvtárának. Valamennyi átadott doku­mentum flamand vonatkozású volt. 22

Next

/
Thumbnails
Contents