AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A Szentlélekről elnevezett ispotályrend búcsúlevele Esztergomban

Nagy Iván ezt Márianosztrán (Hont megye), ill. magában Esztergom városában kereste.

44 Szintén Dudik tudósított a rend római levéltárából a Székelyvásárhelyen (Dudíknál „Zeckel und Vásárhely"), azaz Marosvásárhelyen 1510ben működött ispotályról.

45 Ugyancsak Dudík írt a rendnek 1519-ben az erdélyi Baiersdorf-ban tevékenykedett házáról.

46 Ez utóbbi a Beszterce közelében fekvő Királynémetivel azonosítható. Az igen közeli Beszterce városában 1295-től kimutatható ispotály, amelynek vezetőjét „magister"nek nevezték. Ennek alapján Friedrich Müller feltételezte,

47 hogy ez a ház is a Szentlélek-rendhez tartozott. Győrffy György is kifejezetten ispotályos rendről írt 1295-ből.

48 Miután Királynémetit alig 10 km távolság választja el Beszterce városától, a két ispotály, ill. Szentlélek-rendház alighanem azonos lehetett, ill. idővel talán a helyét változtathatta. Hasonlóan problematikus a segesvári Szentlélek-rendház ügye. A 16. század eljén csak egyetlen ispotály tevékenykedett a városban, amelyet azonban az antoniták vezettek.

49 Báthori István fejedelem 1575. május 2-án kelt oklevelében valóban szerepel e mellett a Szentlélekről elnevezett „xenodochium" is.

50 Nem volt azonban semmi bizonyíték sem található arra vonatkozólag, hogy ez az intézmény valaha is a nevezett rendhez tartozott volna. Gondot okoz a rend pécsi jelenlétének kérdése is. Dudík tudni vélte, hogy a Szentlélek-rend női ága házzal rendelkezett Pécsett.

51 Ezzel szemben Rupp Jakab arról tudósított, hogy a Szentlélekről elnevezett pécsi apácazárda domonkosrendi volt. Perjelnője, Dorottya 1497-ben csupán a Szentlélek-rend testvérületebe lépett be társaival Rómában, amint ezt a már többször is említett matrikula bizonyítja.

52 Nem értelmezhető teljesen megnyugtató módon Brune adata a rend „Glurni in Hungária" megjelölésű házáról,

53 amelyről még a publikálatlan római források alapján dolgozó Pásztor sem tudott.

54 Miután Magyarországon ilyen helynév nem volt fellelhető, arra lehet gondolni, hogy ezt az osztrák rendtartományon belül — az ,,in Hungária" megjelölés ellenére is — máshol kell keresni. Ez esetben a legmeggyőzőbbnek a dél-tiroli Glurns (ma Glorenza) városkával történő azonosítás tűnik.

55 44. Történeti Tár IV. 238. jegyzet. 45. Dudík i. m. 93. — Stadt und Gesundheitspflege. Sigmaringen 1982, 105. 46. Dudík i. m. 93. 47. Müller i. m. 16. 48. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. köt. Bp. 1963. 577. és 560. 49. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1961—1962. 224. — Müller i. m. 30. 50. Müller i. m. 61 — 62. — Új Magyar Múzeum 1856. 552 — 553. 51. Dudík i. m. 93. 52. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. 1/2. köt. Pest 1870. 366. 53. Brune i. h. 54. Pásztor i. h. 55. Felmerülhet Győr „Geurini" névalakjának hibás olvasata, mint a „Glurni in Hungária" probléma megoldásának lehetősége. (Ezt a szempontot Hervay Ferencnek köszönöm.) Egyedül ennek alapján azonban nem szabad feltételezni, hogy a Szentlélek-rendnek Győrött ispotálya lett volna. 218