AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

Ezek az adatok fényt vetnek a köttetési „politika" egészére, amely a könyvek számára feltétlen elsőbbséget biztosított és a hírlapok (folyóiratok) esetében a „borítékolást" (tekázást) részesítette előnyben, hatalmas gondot hárítva ezzel a háború utáni nemzedékre. A korszak végére kialakult helyzetről a legjobb áttekintést az 1942 elején kiadott 1941. évi jelentés adja.

58 „A trianoni békét követő évtizedben oly szerény volt a Könyvtár javadalmazása, hogy megfelelő könyvkötésre nem jutott fedezet. Ezért ebből a korból ma is sok kötetlen könyvünk van s Könyvkötészetünknek sok régi kényszerű mulasztást kell pótolnia. Kötések dolgában legjobban a Kézirattár áll s ma már nincsen elhanyagolva a Nyomtatott Könyvek Tára sem. A Hírlaptár szükségmegoldásokhoz folyamodott, a hírlapokból és folyóiratokból csak a gyakran használtakat köttette, míg a kevésbé használtakat, különösen a vidéki lapokat nyers borítólemezekkel védte és védi most is. Hosszú időbe fog telni, amíg állományát mindvégig rendes kötésekkel tudjuk ellátni. Leginkább azonban a Zeneműtár állománya szorul köttetésre, de sok gondot igényel a térképek kasírozása is. A Plakátgyűjteményt viszont jól védik az anyagát tároló dobozok, melyeket ugyancsak Könyvkötőműhelyünk készített." * A fényképezési eljárások az adott korszakban inkább csak közvetve szolgálták az állomány védelmét (kölcsönzések lebonyolítása fotómásolat útján stb.), mégis szólunk azokról a kezdeti lépésekről, arról a munkáról, amely megvetette a második világháború után egyre nagyobb mértékben kibontakozó állományvédelmi mikrofilmezés alapjait. Tesszük ezt azért is, mert az ún. Fitz-korszakban már a Széchényi Könyvtár vezetőjét és munkatársait — közülük elsősorban Asztalos Miklóst és Gronovszky Ivánt — foglalkoztatták a gyűjtemények megóvásának ilyen jellegű lehetőségei is. 1919 őszén, az év végéig, illetve 1920 első felére szóló költségvetési terv a könyvtár minden szükségletét magában foglalta, többek között egy fényképészeti laboratórium felállítását is. Ez akkor természetesen csak vágyálom lehetett, de bizonyította a könyvtár akkori vezetőjének, Melich Jánosnak előrelátását és szakértelmét.

59 1923-ban Klebelsberg Kunó tett javaslatot egy központi fényképészeti műterem létrehozására, amely a Gyűjteményegyetem keretében működő intézményeket szolgálta volna és az Országos Levéltár e célra épített helyiségében került volna felállításra.

60 A Széchényi Könyvtár akkori igazgatója, Hóman Bálint, az adott helyzetben elvetette a tervezetet, elsősorban a fővárosi múzeumi gyűjtemények szétszórt elhelyezésére és az ebből adódó nehézségekre hivatkozva. Bár a központi laboratórium berendezéséhez hozzá kell látni, a helyi szükségleteket kielégítő kisebb műhelyek továbbra is fenntartandók — fejtette ki álláspontját Hóman Bálint. 1926 áprilisában Kapossy János allevéltárnok készített tervet az Országos Magyar Gyűjteményegyetem központi fényképészeti laboratóriumának 58. Jelentés ... 1941. 14-15. p. 59. OSZK Irattár 256/1919. 60. OSZK Irattár 274/1923. Klebelsberg nagy hibának tartotta volna, ha az anyagi eszközök szétforgácsolódásának eredményeként egy-két jól berendezett laboratórium helyett több gyengén felszerelt műhely jönne létre. 156