AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

létrehozására.

61 Hóman Bálint, ekkor már a Múzeum főigazgatója, azzal küldte át az iratot Lukinich Imre igazgatónak, hogy véleménye kifejtésénél a biztonság szempontjait messzemenően vegye figyelembe. A könyvtár álláspontját Nyireő István foglalta össze. Számos érvet hozva fel a műhely felállításának fontossága mellett, arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az, a Múzeum épületétől távol, a Levéltárban elhelyezve, nem felelhetne meg céljának. Viszont a könyvtárnak régi könyvállománya megóvása érdekében nagy szüksége lesz egy konzerváló és hozzá kapcsolt fényképészeti laboratórium berendezésére, az intézmény szempontjából fontos lenne, hogy az utóbbi kerüljön — akkoriban kb. 10—15 millió korona költséggel — megszervezésre. 1926-ban vagy 1927-ben, pontosan meg nem állapítható időben, sor került a könyvtár első fotóműhelyének felállítására.

62 Erről a tényről Lukinich Imre igazgató az 1924—1927-es évekre szóló összefoglaló jelentésében ad számot. Az is kiderül ebből az iratból, hogy a könyvtár földszintjén, a folyosóra néző szobák egyikében kapott helyet a fényképészeti laboratórium kis sötétkamrája is.

63 1928-ban a Magyar Minerva részére adott szövegjavaslat szerint a múzeum épületének földszintjén a könyvkötő műhely mellett található a fényképészeti laboratórium, de működéséről ekkor sem esik szó. 1931-ben viszont a könyvtár üzembe helyezte aTodoreszku hagyatékból származó „Famulus-típusú" fekete fehér fényképezőgépet, amely 10—12 évig használatlanul állt. Érzékeny részei közben erősen megrongálódtak. Ezt a gépet Asztalos Miklós és Gronovszky Iván üzembe helyezték és segítségével megkezdték a 18X24 cm méretű másolatok készítését, 60 filléres egységárban. 1933 január elejéig összesen 1850 kép 1110 pengő bevételt hozott a könyvtár számára. A 450 pengőnyi tiszta haszonból a gépek és a laboratórium felszerelését tökéletesítették.

64 1933-ban Jakubovich Emil igazgató azzal a kéréssel fordult Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, tegye lehetővé egy új, modern fényképezőgép beszerzését.

65 A régi sem a mennyiségi sem a minőségi igó61. OSZK Irattár 298/1926. 62. Az 1926. évre szóló költségvetési tervezet 12 000 000 papírkoronát igényelt a könyvtár önálló laboratóriumának berendezéséhez, 15 000 000-et pedig egy prizmás „Ica Famulus" fényképezőgéphez és felszereléséhez. Az ehhez szükséges tárgyakat és összeget végül is Todoreszku Gyulánó adományozta a könyvtárnak. (L. Nyireő István: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának átszervezési munkálatai. = Magyar Könyvszemle 1927. 239 — 241. p. 63. Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárának állapotáról 1924—1927-ig. 25 gépelt oldal. Idézett rósz: 5. és 10. p. - OSZK Irattár 186/1928. 64. OSZK Irattár 24/1933. — Jelentés ... 1931. OSZK. - Magyar Könyvszemle. 1934. 90. p. 65. OSZK Irattár 24/1933. — Az előterjesztés a 3300 pengős „Fotokopist", vagy — és elsősorban — az 5500 pengőbe kerülő „Kontophot" beszerzésére tesz javaslatot. Kérik még egy villamos szárítógép (300 P.) és egy vágókészülék (kb. 40 P.) beszerzésének lehetővé tételét is. De felvetik egy 18 X 24 cm-es lemezes felvevőgép, valamint nagyítógép megvásárlásának szükségességét is, 3 — 400, illetve 4—500 pengőért. A Rád és Társa cég, amely az árajánlatot adta, 400 pengő értékben átvenné az OSZK régi gépét és ezt az összeget beszámítaná a vételárba. így lényeges megtakarításhoz jutna a könyvtár — hangsúlyozza az adott gazdasági körülményekre jellemzően Jakubovich. 157