AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

könyvtár élére a széles látókörrel, kialakult koncepcióval és nagy szakmai gyakorlattal, rendelkező Fitz Józsefet állították. Az új főigazgató az állomány megmentése érdekében egyrészt a raktári helyhiányt akarta megoldani, másrészt a dokumentumok további rongálódását kívánta megakadályozni, sőt a gyűjtemények állagát köttetes, javítás és restaurálás révén jobbítani. Mindehhez persze a szükséges anyagi feltételeket is meg kellett teremteni. Fitz első rendelkezései közé tartozott a könyvkölcsönzés megszigorítása, a fűzött művek kiadására vonatkozó teljes tilalom elrendelése. Ugyanakkor emelte a használati és a kölcsönzési díjakat, és az utóbbiból származó bevételt a kötészet fejlesztésére kívánta fordítani. Amennyiben egy olvasó fűzött könyvet igényelt, annak beköttetését két-három nap alatt elvégeztette, költségeit pedig a kölcsönzési díjakból, továbbá a fényképezőlaboratórium bevételeinek egy részéből utaltatta ki. A régi és ritka könyvek igényelt oldalairól pedig olcsó fényképmásolatokat készített a laboratórium.

48 Fitz József nemcsak az elveket fektette le, hanem haladéktalanul hozzálátott a házi könyvkötészet számára szükséges gépek, szerszámok beszerzéséhez is. Bevezette az önköltségszámítást, annak érdekében, hogy az üzem gazdaságosságát figyelemmel kísérhesse. 1935-ben egy kötet bekötésének átlagára — a maradandó felszerelés költségeit figyelmen kívül hagyva — 1,37 pengő volt. Ez — Fitz megítélése szerint — nem látszott túlságosan kedvezőnek, de a főigazgató mégis ragaszkodott a műhely további fejlesztéséhez. Egyrészt azon előny miatt, hogy a megóvásra kerülő anyagot így nem kell a házból kivinni, másrészt mert bízott abban, hogy a kötészet egyre jobb felszereltsége majd az átlagárak csökkenéséhez fog vezetni.

49 Az 1934—35-ös jelentés kiemeli, hogy az anyag konzerválására az összköltségvetés közel 20 százaléka jutott. — Igaz, ebben az összegben néhány állvány ára is bennfoglaltatott.

50 A következő évi költségvetés összeállítása előtt a főigazgató mindig felkérte a Nyomtatvány tár vezetőjét, hogy a tárakkal állapodjék meg a könyvkötési kvóta tekintetében. Ez vonatkozzék arra, hogy az egyes részlegek a munkabérek hány százaléka erejéig köttethetnek. Az előzetes elosztást Fitz József egy értekezlet keretében vitatta meg munkatársaival, mielőtt a végleges döntést meghozta volna. A köttetési kapacitás megállapítása tehát az igények számbavételével és egyeztetésével történt meg.

51 48. A kölcsönzés megszigorításával már többször — de kevés sikerrel — próbálkoztak a könyvtár vezetői. A legszigorúbb és be is tartott tilalmak kétségkívül Fitz idejében léptek életbe. L. erre vonatkozóan Kovács Ilona említett tanulmányát. — Jelentés ... 1934—1935. 4., 8., 20. p. — A darabonkénti kölcsönzési díj ekkor 20 fillér volt. A használati díjakat Fitz minden vonatkozásban emelte, célja az Egyetemi Könyvtár szintjének elérése volt. 49. Jelentés ... 1934—1935. 20. p. L. még a következő évek munkabeszámolóit. 50. Magára a könyvkötésre az összes költségvetés 13,3 százalékát fordították. 51. L. az 1938 — 39. évi költségvetés tárgyában kiadott tervezetet (OSZK Irattár 127/1938.). Ebben a költségvetési évben havi 600 pengő állt kötészeti célokra rendelkezésre. Ebből Fitz a felét szánta munkabérekre, 300-at pedig anyagbeszerzésre és a Müller-cégnél fennálló tartozás kiegyenlítésére. Ekkor tehát még külső kötészettel is dolgoztatott a könyvtár. — 1942-ben állami dotációból havi 152