AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

1930 végén Jakubovich — a Hírlaposztály nélküli Országos Széchényi Könyvtár vezetője — a könyvkötési munkák állásának súlyosságáról tájékoztatta Hóman Bálint múzeumi főigazgatót.

44 Rámutatott arra, hogy 1925 óta a Nyomtatványi osztályba beérkező mintegy 20 000 kötetből 15 000 maradt fűzve, ebből naponta 6—700 forog az olvasóteremben, gyors pusztulásra ítélve. Ha ezeket, a gyakran használt háborús- és proletárgyűjteményt, utóbbi plakátjait, a térképgyűjteményt, az RMK-t, a Kézirattárban már 10 éve szünetelő kötés igényeit is számbaveszi, a Nyomtatványi osztály és a Kézirattár esedékes könyvkötői munkálatainak elvégeztetésére minimálisan 30 000 pengő fedezetet kellene biztosítani. 1933-ban ő is leszögezi, hogy a könyvtár főfeladata a könyvek megőrzése, és az anyagi eszközök hiánya miatt éppen ezt a célt nem tudja szolgálni. Ismételten említi a külön fedezet szükségességét a kötés javítás, valamint a „rossz minőségű papírjuk és nyomdafestékük folytán önmaguktól lassan megsemmisülő háborús és forradalmi nyomtatványok konzerválására."

45 A Hírlaposztály a házi kötészetet igénybe véve valamivel jobb helyzetben volt, 1931-ben 417, 1932-ben 1100, 1933-ban 1039 darab bekötéséről és javításáról adhatott számot. Ez természetesen a helyzet alapvetően katasztrofális voltán alig változtatott. Az anyagi adottságok jellemzésére említjük csak azt az évi jelentésekben is kiemelt állományvédelmi intézkedést, amelynek nyomán 1931-ben a hírlaptári folyosó 7 ablaka közül háromra, 1932-ben újabb kettőre, 1933ban pedig a hiányzó egyre, sőt még két vastermi ablakra is sikerült a napsütés káros hatása ellen védő vászonfüggönyt felszerelni!

46 További szerény pozitív eredménye e korszaknak, hogy a Zenetörténeti osztály első „javadalmához" jutott, amiből 1933-ban megkezdhette dokumentumai köttetését.

47 1934 első felében a kötészetet Ludwig Lőrinc könyvkötőmester vezette, az ő munkáját délutánonként két altiszt segítette. Sajnos még őket sem tudta a könyvtár munkával ellátni, mert az évi dotációból csak havi 60—70 könyv, ugyanennyi hírlap bekötésére, illetve 100 — 100 könyv- és hírlapkötet javítására futotta. így a kötészet a többi múzeumi tár részére is vállalhatott munkát. A nemrég az intézményhez került Hunyady József pedig maga is képes volt a kódexek, kéziratok, régi könyvek restaurálását elvégezni. Jakubovich igazgató adatai szerint ekkor az Országos Széchényi Könyvtárban 35 000, a Hírlaposztályban pedig 8000 kötet áll kötetlenül.

473 1934 közepén új korszak kezdődött meg a könyvtár életében. Helyreállították az 1929-ben részeire bontott intézmény egységét és az egész 44. OSZK Irattár 392/1930. 45. Jelentés ... 1933. OSZK = Magyar Könyvszemle. 1932/34. 108—109. p. 46. L. az 1931., 1932., 1933. évi jelentéseket = Magyar Könyvszemle. 1932/34. 154., 157., 160. p. 47. Jelentés . .. 1933. Zenetörténeti osztály. = Magyar Könyvszemle. 1932/ 34. 165. p. 47a OSZK Irattár 67/1934. Jakubovich levele Ivánkovits Kálmán miniszteri titkárhoz, aki Lessner Richárdnénak — a könyvtárban könyvkötőműhely felállítására vonatkozó — kérését közvetítette. 151