AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

fejezi ki, hogy a dotáció további emelése esetén „megmenthetjük a kötés nélkül valósággal pusztulásra ítélt könyv- és hírlapanyagunkat."

37 A beszámoló összefoglaló adatokat is közöl, korlátozottan, de rávilágít a beszerzés és a kötés közti arányokra. A tárgyidőszakban kb. 20 000 kötet könyv érkezett be, ebből mindössze 7500-at tudott az intézmény beköttetni. A hírlapokról nem közöl számszerű adatot, csak azt jegyzi meg, hogy ott sem jobb a helyzet. A kurrensen beérkezett fűzött könyveknek tehát kb. egyharmada, a hírlapoknak valószínűleg még kisebb hányada került bekötve a raktárba. Lukinich Imre utóda, Zsinka Ferenc egyéves igazgatása alatt

38 tovább csökkentek az anyagi lehetőségek. Nem csoda, ha az új vezető kifakadt: „Fájdalmaslátni, hogy még a háborús évek alatt a könyvkötésen keresztülvitt takarékosság mily kietlen circulus vitiosus elé állított bennünket: vagy elzárjuk a kutatás elől az újonnan szerzett anyagot, ekkor nem teljesítjük a könyvtár alapfeladatát, vagy szabaddá tesszük, akkor kitettük a könyvtár e laza anyagát a biztos pusztulásnak, széthullásnak."

38 De az önállósult Hírlaposztály vezetője, Rédey Tivadar sem nyilatkozott derűsebben.

40 Legkevesebb 6—800 naponta használt kötetet kellene azonnal beköttetni, nem beszélve arról a 6—8000 kötetről, amely a régi anyagból vár megóvásra. Ugyanakkor havi 100—100 pengőnyi összeg állt rendelkezésére, nem többre mint a fővárosi napilapok néhány évfolyamának beköttetésére.

41 1930-ban a könyvtár már elhárította magától a kialakult helyzet miatti szemrehányásokat,

42 és az intézmény vezetői kétségbeesett olvastatási megszorítások bevezetését latolgatták. 1931-től kezdve — mindentől függetlenül igen helyesen — visszaszorították a könyvkölcsönzést, és Jakubovich Emil igazgató azzal a gondolattal foglalkozott, hogy az utolsó 15 esztendő hazai könyvtermését még az olvasóteremben sem engedi használni.

43 37. A Magyar Nemzeti Múzeum öt éve. Jelentés az intézet 1924—1928. évi állapotáról és működéséről. Közzéteszi Hóman Bálint. Bp. 1929, Egyet. Ny. 168. p. Idézett rész: 51. p. 38. Zsinka megbízott igazgatóként működött, a könyvtár valóbani vezetését Hóman — mint főigazgató — magának tartotta fenn. Zsinka halála után a könyvtárat önálló múzeumi osztályokra bontották, az Országos Széchényi Könyvtárhoz csak a Nyomtatványtár és Kézirattár tartozott. A Hírlaposztály szintén önálló szervezeti egységgé vált. 39. Jelentés ... 1929 második felében. Országos Széchényi Könyvtár. = Magyar Könyvszemle. 1930. 319. p. 40. Pedig a használat éppen a Hírlaptárban emelkedett. L. erre vonatkozóan Dezsónyi Béla: Az Országos Széchényi Könyvtár Hirlaptára. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1957. Bp. 1958. 84 — 107. p. — Goriupp Alisz már idézett cikkét, valamint Kovács Ilona: Olvasóközönség és olvasószolgálat a Széchényi Könyvtárban (1920 — 1944) c. tanulmányát. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. Bp. 1969. 236-262. p. 41. Jelentés .. . 1929 második fele. Hírlaposztály = Magyar Könyvszemle. 1930. 334-335. p. 42. Jelentés . . . 1930. = Magyar Könyvszemle. 1931. 78. p. Ebben az évben csupán 181 könyvet tudott beköttetni a könyvtár. 43. Jelentés ... 1932. OSZK = Magyar Könyvszemle. 1932/34. 94-95. p. 150