AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Németh Mária: Az OSZK állományvédelmi tervei és tevékenysége a két világháború között

a kötetlen anyagot a használat súlyosan rongálja, az olvastatásból való kivonásuk viszont „a magyar kultúra érzékeny károsodását jelenti." Bár az 1922/23. és az 1923/24. évi költségvetés viszonylag kedvező volt, az áremelkedések miatt 1923-ban a könyvkötés már „igen nagy ter­heket rótt az Országos Széchényi Könyvtár budgetjére." 22 Mégis, az év első felében, több könyvkötő, — ezek közül is elsősorban a Gottmayer Nándor-féle cég segítségével — a közel 10 éve kötetlenül heverő hírlap­és nyomtatványanyagból 1500 kötet hírlapot sikerült beköttetni. Az árak emelkedése miatt a második félévben a teljes anyag bekötteteséről azonban le kellett mondani. 23 így aztán a házi műhely szerepének fontossága egyre inkább növeke­dett, már csak azért is, mert az a könyvtár kezelésében rentábilisabban dolgozott mint a Kiss-féle cég keretében, különösen pedig mióta Hóman Bálint igazgató — az 1923 áprilisában életbelépő 100—400 százalékos ár­emelést megelőzően — nyersanyagok beszerzésére nagyobb összeget utal­ványozott ki. 24 A két munkatárssal dolgozó műhely olcsó kötésekkel látta el a Nyom­tat ványi osztályt, elvégezte a sürgős kötéseket és javításokat — és mint már említettük —, befejezte az ősnyomtatványok restaurálását is. 1923 második felében a könyvtár vezetőségét nagymértékben foglal­koztatta a hírlapok megmentésének és használatuk lehetővé tételének kérdése. Hóman Bálint igazgatói működéséhez fűződik a ma tékázásnak nevezett eljárás bevezetése. 25 A könyvtár beszerezte a hírlapok fedő­tábláihoz szükséges lemezpapírt, és a ritkábban használt vidéki- és szak­lapokat kötetenként e kemény táblák közé helyezve spárgával kötötték össze. Ezt ideiglenes megoldásnak szánták azzal a távlattal, hogy az anyagi helyzet javulásával — a meglevő lemezpapír felhasználásával sikerül majd a hírlapokat véglegesen beköttetni. 1923 folyamán elérték, hogy a Hírlaptár magyarországi anyaga „részben kötve, részben (mintegy 2000 kötet) ideiglenes védőtáblákkal ellátva a raktári elhelyezésre és használatra alkalmassá vált." 26 A jelentés megemlíti, hogy a munkálatot Goriupp Alisz alkönyvtárnok irányította, a Nyomtatványosztályban pedig továbbra is — mint 1921 eleje óta — Garda Samu főkönyvtárnok vezette. A kartonfedő­lapba történő elhelyezést 1924-ben Fitos Vilmos főkönyvtárnok vezetésével Borzsák István, Goriupp Alisz és Gáspár Margit folytatta. A tékázás mun­kája különben az egész korszakot végigkísérte. Az 1923. év második félévében megkezdődött gazdasági hanyatlás 1924-ben már súlyosan éreztette hatását. A házi könyvkötő műhely mun­káját gátolta a pénzhiányból következő anyagbeszerzés nehézsége, mégis rájuk hárult a kötések és javítások tekintélyes részének elvégzése. 22. Jelentés... 1923. = Magyar Könyvszemle. 1924. 111. p. 23. L. uo. OSZK Irattár 360/1923., 673/1923. szept. 18., 744/1923. okt. 15. 24. Akantisz jelentése 1923 első feléről. (OSZK Irattár 605/1923.) Akantisz megjegyzi, hogy a drágulás miatt külső könyvkötésre alig néhány kötetet lehetett kiadni. 25. Jelentés... 1923. = Magyar Könyvszemle. 1924. 111. p. 26. L. az előbbi jegyzetet. — Ekkor a „borítékolt" hírlapkötetek száma kb. 4000 volt! (OSZK Irattár 189/1926.) 146

Next

/
Thumbnails
Contents