AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

Ennek lényegét a legvilágosabban ő maga fogalmazta meg:

15 „A katalógus megújítására határoztuk tehát el magunkat. Nem egy, hanem több katalógust terveztünk, helytakarító és lerögzíthető internacionális alakban, külön katalógusokat a közönség számára, melyek betűrendben a szerző neve alatt, [részben] a tárgyi címszó alatt, a címben előforduló személyi és földrajzi nevek alatt, továbbá szakbeosztásban ós tartalmukat jelző vezérszó alatti csoportosításban vezetik a kutatót a keresett könyvhöz; s külön katalógusokat a könyvtár tisztviselőinek munkaeszközül, nehogy a közönség és a személyzet útjai egymást ... keresztezzék." A terv megvalósításának előfeltétele egy megfelelő sokszorosítógép beszerzése volt. A könyvtár munkatársai közül többen — elsősorban Goriupp Alisz — behatóan tanulmányozták a lehetőségeket és választásuk az Adréma-gépre esett.

16 Ezt elsősorban a skandináv államokban és Németországban alkalmazták könyvtári célokra. A helyszíni tanulmányozás során nyert jó tapasztalatok és a belőlük levont felhasználási formák mérlegelése alapján Fitz főigazgató a következőkben határozta meg álláspontját: „Azt hiszem, egy sokszorosító eljárás sem nyújt annyi lehetőséget, mint ez. Nemcsak a különféle kartonlevonatokat termelhetjük a tervezett katalógusok részére, hanem ... szakcímjegyzékeket, gyarapodási címjegyzékeket, ... rendelésre levonatokat... más könyvtáraknak. A lemezarchívum egyúttal elpusztíthatatlan helycímtár is, de készítünk lista alakú helycímtárakat is a levonatok nyilvántartására, valamint a raktári revízió és a polcokon elhelyezett könyvanyag ellenőrzése céljából. ... A legnagyobb előnyét abban látom, hogy a lemezre préselt címek bármikor újra felhasználhatók. A katalógusrendszer nincs többé megmerevítve. A jövőben bármikor új szempontokat érvényesítő katalógusok állíthatók fel rövid idő alatt." Bármilyen fontos is volt a reform megvalósítása, az állami költségvetés keretében nem történt gondoskodás az anyagi alapok előteremtésére. A gépek ós a hozzájuk tartozó felszerelés vételárának három éven át történő törlesztéséhez pedig 9000 pengő kellett. A könyvtár, pontosabban Fitz József és vezető munkatársai (Asztalos Miklós, Gáspár Margit, Goriupp Alisz, Gronovszky Iván) ötletessége, jó gyakorlati érzéke, a beosztott 15. Fitz József: Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár működéséről 1934. július 1-től 1935. december 31-ig. (OSZK Irattár.) Hogy a főigazgató mennyire a messze jövőbe látott, azt a későbbi évtizedek, sőt napjaink is igazolják. E rendszer és technika nélkül — hogy csak néhány példát említsünk — igen nagy munkatöbblettel tudná a könyvtár létrehozni a különféle segédkönyvtári, olvasótermi és részben gyűjteményi katalógusait, az Országos Központi Katalógus számára történő bejelentéseit. Az új szempontú katalógusok — pl. a kiadói katalógus — sem valósulhatott volna meg e ma félévszázados reform nélkül. 16. A Fitz József-féle katalogizálási reform „motorja" különben a kiváló Goriupp Alisz osztályvezető főkönyvtárnok volt, aki nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is — páratlan munkabírással — a legtöbbet tette az OSZK katalogizálásának korszerűsítéséért. (L. Goriupp Alisz: A katalógussokszorosítás problémái. = Magyar Könyvszemle 1937. 202 — 208. p. — Uő: Statisztikai adatok az Országos Széchényi Könyvtár öt évi címfelvétel-sokszorosításáról. — Magyar Könyvszemle 1941. 176 — 177. p. — Fügedi Petemé: Goriupp Alisz 1894—1979. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1978. Bp. 1980. 7 — 12. p.) 128