AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

irodalom gyűjtése, amely egy nemzeti könyvtár feladatai közül sem hiányozhat, „a nyomdai termelés egyre hatalmasabbá duzzadó méretei mellett mind súlyosabb problémák elé állítja az érdekelt könyvtárt". Ezért Goriupp is — mint a főigazgató — feltette a kérdést, vajon hol húzható meg a nemzeti vonatkozás határa? Ennek megítélésénél nincs és nem lehet pontokban megfogalmazható norma. Bonyolítja a helyzetet, hogy a jelzett probléma mögött újabb nehézségek bukkannak fel a vásárlás útján beszerzett, illetve ajándékozott anyag esetében. Az előbbi inkább pénzkérdés. Ajándékozás esetén azonban már mérlegelni kell, hogy mit érdemes magyar vonatkozás szempontjából megőrizni. A kortárs ítélete vajon objektív-e, tud-e az ajándék elfogadásában vagy visszautasításában helyesen dönteni ? A raktári férőhely hiánya miatt nem lehet értékes műveket megvenni, ugyanakkor a magyar államvasút vonalait is feltüntető külföldi menetrendeket, vagy Európa francia kiadásban megjelent iskolai térképatlaszait őrzi a könyvtár. Nem lehet cél a világ minden újsága minden évfolyamának gyűjtése sem, csak azért, mert ezek magyar vonatkozású híreket is hoznak. Miután a külföldi folyóirat- és főleg a hírlapbeszerzés csak korlátolt lehet, elegendő egy-egy világlap teljes példányát megvenni, és legjobb lenne a magyar érdekű cikkeket hírlapkivágatot szolgáltató iroda útján beszerezni. A könyvek esetében elvileg hasonló szempontokat szükséges érvényesíteni: az alapismereteket közvetítő, forrásértékkel nem rendelkező műveket — kézikönyvek, történeti dokumentumok stb. kivételével — csupán egy-egy magyar utalás miatt felesleges állományba iktatni. Természetesen az elbírálásnál a könyv megjelenésének időpontját is figyelembe kell venni. Régebbi századokból minden magyar vonatkozású nyomtatványt meg kell szerezni, de felesleges lenne a magyar származású Paul Zsolnay-Verlag minden mai kiadványát, mint hungarikumot, összegyűjteni. Az értelmes korlátozással semmit sem veszít a könyvtár. Marad úgyis elég feladat: ,,a gyarapodás nagy, soha teljessé nem váló lehetősége". A hírlapok gyűjtőkörének megfogalmazását Fitz József e területen legjobb munkatársára, Dezsényi Bélára bízta.

13 Részletes elemzés után Dezsényi arra az eredményre jutott, hogy a Hírlaptár gyűjtőköre elsősorban az ország határain belül megjelenő anyagra terjeszkedik ki (kötelespéldányszolgáltatás!). Ez teljesen megegyezik az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtésének alapelveivel. „Az országhatárokon kívül megjelent könyvek közül az Országos Széchényi Könyvtár gyűjti a bárhol megjelent magyar nyelvű könyveket, valamint a magyar vonatkozású könyveket is. A hírlaposztály célkitűzései is természetszerűleg ezeket a szempontokat követik, a gyakorlati megvalósításban azonban — a hírlapok sajátos jellege miatt — a gyűjtési szempontok szigorúbb meghatározására lesz szükség" —- vonta le a helyes következtetést a szakértő. A Magyar Nemzeti Múzeum szervezetébe tartozó intézmények egymás között is tisztázták gyűjtőkörüket. így az Országos Széchényi Könyvtárnak is meg kellett állapítania, hogy állományának mely részei tartoznak más 13. A hírlapkönyvtár gyűjtőköre. = Magyar Könyvszemle 1943. 136 — 149. p. 126