AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

néhány elvi jellegű csomópontjára kívánunk rámutatni, hogy munkájának fő irányait érzékeltessük.

3 * Fitz József reformterveit és ezeket szolgáló intézkedéseit meglepően rövid idő alatt kidolgozta. Tudása, szervezőképessége és emberismerete egyaránt lehetővé tette, hogy az intézményt az annyira szükséges korszerűsítés útjára vigye. Az új igazgató (1935. VI. 28-tól főigazgató) megváltozott — éspedig az előzőekhez képest kedvezőbb — jogi és szervezeti keretet talált a Széchényi Könyvtárban hivatalba lépése idején. Ugyanis az 1934. május 29-én hatályossá vált VIII. t. c. az Országos Magyar Gyűjteményegyetem helyett a Magyar Nemzeti Múzeum szervezetét hozta létre,

4 amely a Széchényi Könyvtár alkatát és helyzetét is megváltoztatta.

5 Míg előbb egyes osztályai (Nyomtatványtár és Kézirattár, Hírlaptár és a Zeneműtár) 1929-től kezdve az 1808-ban alapított Nemzeti Múzeum önálló egységeiként ennek vezetése alatt álltak, most a törvénycikk értelmében egy főigazgatóság alatt egyesíttettek. A könyvtár közvetlen felsőbb hatósága a több intézményt összefogó Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati Tanácsa, könyvtári ügyekben véleményező szerve az Országos Széchényi Könyvtár Szaktanácsa, a javaslatok felett döntő szerve pedig az Igazgatótanács. A Szaktanácsban az intézmény részéről a főigazgatón kívül egyik osztályvezető tisztviselője (Rédey Tivadar) is helyet kapott, az Igazgatótanácsban pedig a főigazgató nyert képviseleti jogot. Szervezet A korszerű könyvtári tevékenység célszerű végzése a régi szervezeti keretek átalakítását, kiegészítését kívánta meg.

6 Az egységes vezetés alá helyezett intézmény személyzeti ügyeit, gazdálkodását, az iratváltást stb. az igazgatóság közvetlen felügyelete alatt álló Titkárság intézte, míg a gyűjteményekkel összefüggő munkákat az egymás3. A korszak történetének részletes megírása későbbi feladata lesz e korszak krónikásának. — Az egyes részleteket már több, igen jó tanulmány elemezte, ezek közül Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve c. kiadványban Bélley Pál, Csapodi Csaba, Csapodinó Gárdonyi Klára, Dezsényi Béla, Ferenezy Endréné, Fügedi Péterné, Haraszthy Gyula, Komjáthy Miklósné, Kovács Ilona, Markovits Györgyi, Németh Mária, Soltész Zoltánné írásaira emlékeztetünk. A folyóiratok közül a Magyar Könyvszemle, a Könyvtári Szemle, a Magyar Könyvbarátok Diáriuma, a Könyvtáros, az OSZK Híradó számos publikációja járult hozzá a nemzeti könyvtár e nevezetes korszakának feltárásához, elemzéséhez. 4. L. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának kiadványai. 1. Bp. 1937. Egyet. ny. 165 p. — Ez a dokumentum nemcsak az Országos Törvénytárban az 1934. évi június 2-án kihirdetett VIII. t. c.-et, hanem a Magyar Nemzeti Múzeummal kapcsolatos egyéb irományokat is közölte. 5. Jelentés az Országos Széchényi Könyvtár működéséről 1934. július 1-től 1985. december 31-ig. 24 p. OSZK Irattár. 6. L. a könyvtár főigazgatójának előbb idézett és a következő évekre vonatkozó jelentéseit. 122