AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1982-1983. Budapest (1984)

II. Az OSZK történetéből és munkájából - Haraszthy Gyula: Az OSZK fejlesztésének irányai Fitz József főigazgatósága idején

tói elkülönülő osztályok látták el. A Szerzemónyosztály valamennyi könyvtári gyűjtemény anyagának beszerzését és naplózását végezte, a Nyomtatványtár pedig a modern könyvanyaggal foglalkozott. Három részlegre tagolódott: a Katalógusosztályra (feldolgozás), Raktárfelügyelet és használati forgalom, Könyvkötészet. A Hírlaptárra az újságokkal és folyóiratokkal kapcsolatos tennivalók hárultak. A Muzeális tárak körébe kezdetben a Kézirattár, a Muzeális nyomtatványok (ősnyomtatványok és Hungarica), a Zeneműtár tartoztak. Külön kell említeni az újonnan létrehozott Bibliográfiai osztályt, melynek feladata a bibliográfiai felvilágosító (tájékoztató-) szolgálat ellátása, bibliográfiai jegyzékek összeállítása felsőbb, valamint külső hatóságok igénylésére, a nemzeti bibliográfia időszakos címjegyzékeinek szerkesztése, a kötelespéldányok ellenőrzése. Fitz 1936 elején kiadott köriratában figyelmeztetett arra, hogy az új osztály tájékoztató munkáját ne „ad hoc" feladatnak tekintse, hanem az tevékenységének lényege legyen. 1937-ben még jelentősebb szervezeti bővítésre, a könyvtár központi adminisztrációjába illesztett Reference-osztály létrehozására került sor.

7 Teendőit Fitz főigazgató a következőkben határozta meg: „Feladata a könyvtárhoz forduló közönség kiszolgálása; felvilágosításokat és útbaigazításokat ad a könyvtár használatáról általában, továbbá az egyes tárak anyagáról, a katalógusok és segédkönyvtári művek használatáról, felügyel a központi olvasóterem használatára, lebonyolítja a könyvkölcsönzést a tudományos intézetekkel, végül pedig átveszi, foganatosítja és kiszolgálja a fotókópiarendeléseket is." Ügykörébe tartozott még a kiállítások rendezésének központi irányítása. Ezzel a megoldással Fitz József elérte a gyűjteményi részlegek bizonyos tehermentesítését, a könyvtár használatának egyszerűsítését, az olvasóközönség jobb kiszolgálását. A főigazgató új különgyűjtemónyeket is szervezett: 1935-ben a Kisnyomtatványtárat, 1939-ben pedig a Térképtárat hozta létre. A vonatkozó dokumentumokat a könyvtár alapítása óta állományába iktatta, de most megért az idő e gyűjtemények önállósítására. A működés gazdasági feltételei Fitz József — tervei megvalósításához — minden módon igyekezett a szükséges anyagi bázist biztosítani. Már 1935-ben megállapította, hogy a javadalom elégtelensége (évi 20 000 P) miatt nem könnyű feladat a „gyűjteménytárgyak" beszerzésének kötelessége és a könyvtár üzemének biztosítása közt az egyensúlyt megtalálni. Szinte állandóan azon kellett tépelődnie, melyik feladatot szorítsa háttérbe a másik teljesíthetősége kedvóért. Fitz azonban nemcsak ezen gondolkodott, hanem azon is, hogy miként lehetne a könyvtár bevételi forrásait fokozni. A fölöspéldányok értékesítése, a könyvtárhasználati díjak bevezetése és emelése, a fényképészeti laboratórium bevételének fokozása révén sikerült pL az Adréma gép költségeit előteremteni, a könyvkötés mértékét fokozni, a felszabadult költségvetési ösz7. Vezetésére Asztalos Miklós kapott megbízatást, akinek komoly érdemei voltak az új osztály munkájának megszervezésében. 123