AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: Késettség, újítás, periodizáció a kelet-közép-európai romantikában

fogadtatása: ti. a lelkesültséget és ünnepélyességet viszonylag hamar felváltotta a csalódás, a kiábrándultság, és ezzel kapcsolatban költői (középkor)-utópia konstruálása, sosem-volt világok vizionárius megjelenítése, valamint (mindebből következően és mindezzel párhuzamosan) a természet és a szellem azonosítása. A költői jelképekben a végtelenbe vágyódás kap alakot, illetve, az út „befelé", és e belső világnak és a végtelennek hasonlósága.

36 A második főtípusba sorolható költők legalább olyan mértékben vitatkoznak (romantikus) elődeikkel, mint a klasszicista doktrínákkal, sőt, ez utóbbit olykor közvetlen elődeik túltengő—kiüresedett retorikájával állítják szembe, mint Byron Pope-ot a tavi iskola poétáival, vagy Shelley Wordsworth költészetének első korszakát a másodikkal. De — mutatis mutandis — ideszámíthatjuk Heine kritikáját a német korai romantikáról. Tény, hogy közvetlenül esztétikai-irodalmi, továbbá irodalmon kívüli okok Kelet-Közép-Európa költőinek és a francia forradalomnak másféle kapcsolatát, hat ás viszonyait eredményezték. S majd Napóleon — és általában a történelmet formáló, illetve a történelemben is szuverenitását megőrizni tudó vagy nem-tudó ember kérdéskörében kapnak hangot a fenyegetettség, az elvágyódás, a ,,tündérvölgy" motívumai. Mindazonáltal a kelet-középeurópai romantikák első típusba sorolható költői nem „reprodukálják" Novalis kereszténység-vízió ját, nem Fr. Schlegel hátrálását a Szent Szövetségbe. A még sorolható eltérések sem leplezik azonban, hogy bizonyos funkcionális hasonlóságok léteznek; sőt, alapjában véve a nemzeti irodalmak alakulásában költőink szerepe, helyzete is mutat analóg vonásokat. Konfrontációra hálás téma: Novalis és Mickiewicz felfog asa a kereszténység, Róma helyéről a jelen és egy utópisztikusán elképzelt világban, a költővé érés megfogalmazása Novalisnál és Vörösmartynál, a poéma változatai az angol, az orosz, a cseh, a lengyel és a magyar irodalomban, és így tovább. A hasonló vonások főleg az elsőnek jelölt költőtípusnak a nemzeti irodalomban betöltött funkciójában tetszenek majd ki. A kétféle költőtípus a kelet-közép-európai romantikában is megjelenik.

37 Csakhogy az utóbb színre lépő költők felerősítik az első költőtípusnál áttételesebben és irodalmivá stilizáltán meglevő népies felhangokat, népdalvagy néprománc-imitációkat. Továbbá a líra és a verses epika (s részben a dráma) területén más, nem feltétlenül romantikus áramlatoknak is bővebb érvényesülési lehetőséget biztosítanak, és ez például az epikus 36. A német korai romantika e szempontból különösen fontosnak tetszik. Novalis: Schriften. Bd. 1. Stuttgart 1960. Paul Kluckhohn bevezetője. Gerda Heinrich: Oeschichtsphilosophische Positionen der deutschen Frühromantik (Friedrich Schlegel und Novalis). Berlin 1976.; Friedrich Hiebel: Novalis. Deutscher Dichter, europäischer Denker, christlicher Seher. Bern —München 1972.; Helmut Pfotenhauer: Aspekte der Modernität bei Novalis. In: Literaturwissenschaft und Soziahvissenschaften. 8. Zur Modernität der Romantik. Hg.

: Dieter Bänsch. Stuttgart 1977. Különösen: 111 — 112., 116., 119 —120. Az angol korai romantikára vö.: Szenczi Miklós: Valósághűség és képzelet. Adalékok a romantikus esztétika kialakulásához. Budapest 1975.; René Wellek: A History of Modern Criticism. 1. The Later Eighteenth Century. 2. The romantic age. London 1961. 37. A szlovén romantika két korszakát igen tanulságosan elemzi Boris Paternu: Recepcija romantike v slovenski poeziji. In: Slavisticna Revija 21 (1973) Különösen: 114-118. 512