AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Egy ismeretlen Dugonics kézirat. A zágrábi „Karikléa"

Az egyetlen modern mű, amelyben Dugonicsnak e regényét sem Karikléa, sem A szerecsenek címen nem találtuk meg, az az Akadémia Irodalomtudományi Intézetében készült Magyar Irodalomtörténet III. kötete.

12 Ez annál különösebb, mivel e munka nemcsak történeti előzményei és terjedelme miatt, hanem mint a barokk regény dekadenciájának egyik jellegzetes terméke is említésre méltó.

13 * Arra a kérdésre, hogy a zágrábi példányon kívül a Karikléának. vagyis A szerecseneknek van-e hazai közgyűjteményben is kéziratos példánya, minden nehézség nélkül megfelelhetünk. Elővéve az Országos Széchényi Könyvtár Magyar nyelvű újkori kötetes kéziratainak. 1956-ban megjelent katalógusát, ennek II. kötetében a Quart. Hung. 167. tételszám alatt megtaláljuk a keresett kéziratot. Leírása így szól: ,,A Szerecsenek. Ujabb életre hozta Dugonics András Királyi Oktató ... 1788." Autogr. f. 2 v-n „Dugonics Oszlopa" c. tusrajz. 435 f. 245X190 mm. Poss. Eggenberger József, OSZK 1805. * Hasonlóképpen könnyen és biztosan megválaszolhatjuk az általunk fölvetett negyedik kérdést is. Ha ui. ezt a kéziratot összevetjük a Landerer által kiadott nyomtatott művel, kiderül, hogy a kettő egymással teljesen megegyezik úgyannyira, hogy a nyomtatott kiadvány a kézirat szövegét nemcsak tartalmilag követi hűségesen, hanem formailag is teljesen alkalmazkodik hozzá, mintegy tükörképét adja a kéziratnak: a könyv mindenegyes lapján ugyanaz a szövegrész van kinyomtatva, mint ami a kézirat megfelelő lapjain áll. Egyetlen olyan adat fordul elő a kézirat katalógusbeli címleírásában, ami a nyomtatott mű megfelelő helyével nem egyezik, ti. a datálás. A kézirat ui. — mint jeleztük — 1798-ban jelent meg, a katalógus ellenben 1788-at közöl. Meggyőződtünk azonban róla, hogy az utóbbi évszám sajtóhiba. * Ami a zágrábi Karikléa-kézir&t két possessorát illeti, e tekintetben először azt kell tisztázni, ki is volt az a Mérey Sándor, aki 1796-ban, „sokkal minek előtte ki adódott volna", Dugonicstól ajándékul kapta a pesti kéziratnál (és a kiadványnál) három évvel korábbról, 1795-ről datált manuscriptumot. 12. A magyar irodalom története. III. köt. Szerk. Pándi Pál. Bp. (1965.) 13. Kratochvill Baróti Dezső: Dugonics András és a barokk regény. Szeged, 1934. 23. 1. 489 i