AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Egy ismeretlen Dugonics kézirat. A zágrábi „Karikléa"

volt Gyöngyösinek egy olyan nagyobb elbeszélő költeménye is, amelyet Héliodorosz — egy III. századi bizánci író — Aithiopika című regénye

8 nyomán új életre hozott: Chariclia címen

9 dolgozott fel. Azt is megjegyzi még Endrődi, hogy Dugonics Gyöngyösinek e költeményét nem találván az eredeti görög mű hű tolmácsolásának, indíttatva érezte magát, hogy vállalja Héliodorosz regényének újra feldolgozását. S valóban — így végződik az életrajzban e téma — az etiópiai királylány és Theagenész „történetét" regény formájában újra megírta és 1798-ban két kötetben ki is nyomatta, művének azonban a zágrábi kéziraton szereplő Karikléa helyett A szerecsenek címet adta. Az Endrődi-féle életrajz után Prónaiét is elővettük. Innen is sikerült egy fontos kiegészítő információt szereznünk. Megtudtuk, miért nem találta Dugonics elfogadhatónak Gyöngyösi Charicleáj&t. Azért, mert összehasonlítván ennek előadását Héliodoroszéval, rádöbbent, hogy Gyöngyösi a maga költeményének csak egy részében (az első öt ún. könyvben) követte Héliodorosz elbeszélését, a többit ő maga koholta.

10 Tovább gyarapította idevágó ismereteinket Rajka Lászlónak 1917-ben megjelent értekezése, amely amellett, hogy a Gyöngyösi előtti Karikléaátültetések kísérleteit feltárta — azt is kiderítette, hogy Dugonics az ő regényét az Aithiopikánsik Hieronymus Commelinus kiadásában, 1596-ban megjelent párhuzamos latin—görög szövege alapján dolgozta fel.

11 Mindezek alapján tehát megállapítható, hogy a zágrábi Karikléa című két kötetes kézirat — tartalmát tekintve — tulajdonképpen azonos A szerecsenek című két kötetes, 1798-ban megjelent Dugonics-regénnyel. Ezt a művet, ti. A szerecseneket csakugyan meg is találtuk mind Kókay, mind Gyuris, mind Szinnyei bibliográfiájában. Megtudhattuk belőlük, hogy a kinyomtatott mű pontos leírása ez: A' szerecsenek. Űjjabb életre hozta Dugonics András királyi oktató. Első Könyv: Európai esetek. — Második Könyv: Afrikai esetek. Pozsonban és Pesten. Füskuti Landerer Mihály bötüivel és költcségével. 1798. 8. Héliodoroszról és regényéről Pecz Vilmos: Ókori lexikon. Bp. 1902. 876.1. A regény eredeti görög címe: Húvray/na rcov JISQI ©eayévrjv KOU XagíxXeiav A íftiomx&v. 9. Gyöngyösi költeményének teljes címe: Új életre hozott Chariclia, Avagy A Chariclia ritka példájú, és az olvasásra kedvet adó históriájának némelly régi versek rongyábul, és azoknak sok fogyatkozásibul újabb és jobb rendben vétele . . . Buda, 1700. (Későbbi kiadásai: Buda, 1733,1735,1763 és h. n. 1742.) —A „régi versek rongyábul" szavakkal a szerző bizonyára Czobor Mihálynak XVII. század elejei kéziratára vagy azok töredékeire utal. 10. Prónai, i. m. 146-149. 1. 11. Rajka László: Heliodoros Aithiopikajának feldolgozásai a magyar HAIOAOPY Kolozsvár, 1917. — A Dugonics által használt Athiopika-kiadás: irodalomban. AI0IOHIKQN BIB AI A AEKA. Heliodori Aethiopicorum libri X collatione MSS Bibliothecae Palatinae et aliorum emendati et multis locis aucti, Hieronymi Commelini opera. (Heidelbergae.) Apud Hieronymum Commelinum. Anno MDXCVI. Az interpretáció Stanislaw Warszewiczki munkája. 488