AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

amelyet németből fordított Kömlei János ref. lelkész.

123 Elsősorban a parasztok okulására kívánta bemutatni, hogyan lehet közös összefogással — a földesúr, és a falusi értelmiség, azaz a pap és a tanító — segítségével a gazdálkodást megjobbítani s egy falut virágzóvá tenni. Hasonló szintű és szándékú, de csak az állattenyésztéssel foglalkozik Patikai Lukátsnak, egy meglett, próbált és okos szántó-vető embernek oktatásai a lovaknak, szarvas-marháknak, juhoknak és sertéseknek betegségeiről s azoknak gyógyításáról szóló könyv, amelyet a Szükségben segítő könyv olvasóinak ajánlott a szerző. (Pest, 1792.) A bécsi gazdaságpolitika igyekezett a korszerű mezőgazdasági ismereteket az örökös tartományokon kívül Magyarországon is elterjeszteni, ezért több szakkönyvet fordíttatnak és tesznek közzé magyarul is. Ezek közül néhány Újfalvy Krisztina könyvtárába is eljut: így J. Wiegand-nak A len vetésről és mívelésről szóló műve (1774.) és J. P. Wenzel-nek A juhtartásról való rövid oktatás-a, (1771., és 1773.) Volt egy dohány-termelésről szóló könyv is. (Valószínűleg a Dohány-termelésről való rövid oktatás című, megj. Buda, 1790.) Számszerű összegezés Végére érve a gyűjtemény részletes bemutatásának, a tartalmi összetétel mennyiségi mutatói az alábbiak szerint alakulnak: szépirodalom 86, vallás 36, politika, felvilágosodás alk. iratai 10, történelem, földrajz 9, általános művek (enciklopédia, szótár stb.) 7, pedagógia 5, folyóiratok 5, értekező próza, memoár 3, jogtudomány 2; társadalomtudományok tehát összesen 163. Agrár szakirodalom 5, természettudományi 2, orvosi 2, műszaki 1, összesen tehát 10. (E 173-as szám a jegyzékben feltüntetett címeket, azaz műveket jelenti, a kötetszám ennél több. Néhány helyen a jegyzék maga is jelöli, hogy több darabról, azaz kötetről van szó.) A számok önmagukért beszélnek. A gyűjteménynek pontosan a fele szépirodalom s a vallás, amely a korabeli női könyvtárakban még jóval nagyobb súllyal szerepelt, itt már csak mintegy 20 százalékot képvisel. A további 30 százalék megoszlásában is első helyen állnak a felvilágosodás ideológiájával összefüggő politikai iratok (10 cím), valamint a történelem és földrajz tárgykörébe eső művek (9 cím). A továbbiakat nem részletezve, összefoglalóan csak annyit állapítunk meg, hogy Újfalvy Krisztina könyveinek még ez a nem teljes jegyzéke is valamennyi tudományszakból felmutat legalább egy művet, vagyis a költőnő sokoldalú érdeklődéséről tanúskodik. Ami a művek kiadási idejét illeti, legnagyobb részük az 1780-as és 90-es években jelent meg. Egyetlen olyan mű sincs, amely 1800 után látott volna napvilágot. A jegyzék tehát Újfalvy Krisztina könyvtárának a század utolsó két évtizedében gyűjtött részét tartalmazza s valószínűleg a 90-es évek végén készült. Nincs okunk kételkedni abban, hogy a költőnő még legalább 10—15 évig gyarapította könyvtárát s így a Kispál Mihály által 200 felettire becsült szám is még óvatos becslésnek tűnik. Igen csekély számban találtunk olyan műveket, amelyek a 70-es, ill. a 60-as években 123. Becker, R. Z.: Noth- und Hülfsbüchlein. 480