AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

jelentek meg. Ennél régibb kiadású csak a vallásos tárgyúak között van: három 17. századi s néhány a 18. sz. első feléből. A művek kiadási helyéről alkott kép az akkori főbb magyarországi nyomdahelyeket tükrözi azzal a különbséggel, hogy viszonylag sok az erdélyi kiadású. (Pest, Pozsony, Győr, Komárom, Kassa, Buda, Kolozsvár, elvétve Debrecen, Nagykároly.) Bécsi kiadású is van néhány pl. Decsy Sámuel művei, Aranka György színdarabfordítása és egyetlen lipcsei megjelenésű (baji Patay Sámuel pedagógiai tárgyú műve). A gyűjtemény korában elfoglalt helye Űjfalvy Krisztina könyvszeretete, könyvgyűjtése nem volt előzmények nélkül való: az eddig ismert legkorábbi erdélyi női könyvtárak a 18. század első harmadáig nyúlnak vissza. Bethlen Imréné Gyulai Klára (megh. 1757) könyvgyűjtésének kezdete 1732. „Ez az első, mindmáig majdnem teljes épségben fennmaradt női gyűjteményünk" ma a székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban található s valaha 150 kötetből állt.

124 Gyulai Klára sógornője Teleki Józsefné Bethlen Kata magyar könyvtára tulajdonosának 1759-ben bekövetkezett halála után szállt végrendeletileg a nagyenyedi református kollágiumra s ott semmisült meg 1849-ben. A Bod Péter által összeállított jegyzék 196 szerző 331 művét sorolja fel.

125 Bethlen Kata unokaöccsének, Teleki Lászlónak felesége Ráday Eszter (1716 — 1764), akinek könyvgyűjtése azzal a 113 magyar könyvvel indult, melyeket 1741ben anyjától, Ráday Pálné Kajali Klárától örökölt.

126 Ráday Eszter könyvtáráról egy 1757-ben készült jegyzék tudósít, amely mintegy 250 művet sorolt fel.

127 Mindhárom könyvtár jellemzője, hogy csak magyar könyveket foglalt magában s illik rájuk az a megjelölés, amit a könyvtártörténészek jellegzetes női bibliofíliának neveznek. Ennek értelmében a művek zöme vallásos tárgyú s ezen kívül csak néhány, a gyakorlati élethez szükséges, hasznos tanácsokat adó könyv található (szakácskönyvek, orvosi könyvek, házi patikák, kertészeti, gazdasági munkák, gyermekek tanítására való könyvek: ábécés könyv, számtankönyv). Kiegészíti ezeket még egy-egy krónikás mű, vagy földrajzi könyv, egy-egy szótár vagy grammatika, egy Werbőczy, Haller Hármas história]^ s ezzel nagyjából be is fejeződött a választék. 124. Jakó Zsigmond: A székelyudvarhelyi tudományos könyvtár története. = írás, könyv, értelmiség. Bukarest, Kriterion, 1977. 226 — 227. 1. 125. Gróf Bethlen Kata magyar könyvtárának lajstroma. = Erdélyi Múzeum, 1912. 2. sz. 162-190. 1. 126. Az 1742. január 9-én kelt végrendelet 5. pontja így hangzik: „Minthogy pedig minálunk is Ráday Gedeonnál és Pálnál mind néhai édes szüléinkről reánk szállott mind rész szerónt általunk szerzett Deák könyvek meg maradnak: Mi is annakokáórt az édes Aszszonyunk Anyánk által is öszve szerzett, és 113 darabból álló Magyar Könyveket engedtük Ráday Eszter kedves Hugóm és néném Aszszonynak." Ráday Könyvtár, Ráday Gedeon általános gazdasági iratok (Pécel, 42. doboz. 196. sz.) 127. Méltóságos Rádai Esther Aszszony ő Naga könyveinek Laistroma. Signat. Gernyeszeg 1757. Die 11 Juny. MS. Marosvásárhely, Teleki Téka. 31 OSZK Évkönyv 1981 481