AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

dás korántsem egyedülálló, hiszen pl. Sárospatakon még 1795-ben is kiadták — elemi oktatási céllal — Comenius 17. századi Orbis pictus-éá,. Az ismeretek bővítését szolgálták ugyancsak enciklopédikus jelleggel Molnár János Magyar könyv-házá-n&k kötetei is, amelyekből négy volt meg Űjfalvy Krisztina könyvtárában. (Az első négy kötet 1783-ban jelent meg Pozsonyban.) A szerző elsősorban külföldi olvasmány-élményeit kivonatolta a hazai olvasók okulására, élvezetes stílusban. Jogi ismereteit Újfalvy Krisztina természetesen a Corpus Juris-ból és Werbőczy István Tripartitum-ából merítette, amelyek éppúgy nem hiányoztak az ő, mint a kor más — egyéb könyvvel alig rendelkező — nemesi udvarházából. A természettudományok körébe tartozó művet csak kettőt találunk. Talán nem véletlen, hogy az egyik ahhoz a tudományterülethez tartozik, amelyik e korban viszonylag a legfejlettebb volt hazánkban, vagyis a matematikához. E mű Dugnics Andrásnak, az Etelka népszerű írójának A tudatosságnak két könyvei c. munkája, amelyben tudatosan használja a magyar nyelvet az algebra és a geomatria hazánkban addig csak latinul vagy németül megszólaló világára. (Pest, 1784.) E lényegében alsóbb szintű matematika könyv megértése a műveltebb olvasó számára különösebb problémát nem jelenhetett. A másik mű már a tudomány élvonalába tartozó szerző, Makó Pál fizikai tárgyú könyve, mely az első magyar nyelvű mű az elektromosságról. (A mennykőnek mivoltáról s eltávoztatásáról való bölcselkedés, Révai Miklós fordításában. Pozsony—Kassa, 1781.). Műszaki jellegű könyv csak egy akad: Kováts Ferenc mérnök fordításában egy francia szerző, Gautier műve Az utak és utcák építésének módjáról (Pozsony—Kassa, 1778.). Két orvostudományi mű a gyakorlati ismeretek elsajátítását, ill. a népszerű felvilágosítást szolgálta. Az első az ausztriai borbélyok (borbély-sebészek) részére A. Störck által 1776-ban kiadott orvosi kézikönyv, amelyet a neves orvos és egyetemi tanár, Rácz Sámuel fordított magyarra. {Orvosi tanítás. Buda, 1778/80.) A másik szintén németből fordított munka és a nőorvoslással foglalkozik. (H. G. Marschal: A nőtelen és nehézkeseknek, az az anyáknak és gyermekeknek ... gyógyításokról . . . szóló oktatás. Ford. Gödri János. Kolozsvár—Szeben, 1791.) Voltak természetesen a mindennapi élet dolgaiban eligazító ismeretterjesztő szakkönyvek is, így pl. a mezőgazdasággal foglalkozó művek. Valószínű, hogy miután ezeket többször forgatták, az ilyen típusú könyvekből kallódhatott el a legtöbb. Elsőnek említjük a Paraszti majorság c. könyvet, melyet Jacques Vanier francia jezsuita írt latinnyelvű versekben és Baróti Szabó Dávid fordította hexameterekben.

122 Ez a tanköltemény, amelyet Nagyszombaton már 1772ben kiadtak az eredeti latin nyelven (Praedium rusticum), eléggé elterjedt olvasmány volt főleg a nemesi gazdálkodók körében. A mű még a hagyományos szemléletű mezőgazdaságot népszerűsítette. (Szerzője 1739-ben halt meg!) Korszerűbb szemléletű, már a felvilágosodás szellemében és a babonák elleni harc jegyében fogant a népszerű Szükségben segítő könyv (Pest, 1790.), 122. Két kiadása: Pozsony—Kassa, 1779/80. és Kassa, 1794. 479