AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

mas kis tűkörjéi, amely népszerű formában, közérthetően tartalmazta mindazt a honismeretet (földrajzot és történelmet), amit a református népiskolák tanulóinak akkor tudniok kellett. Magyarország és Erdély leírásán kívül még a „szent historiá"-t is tartalmazta, cLZclZ £121 elemi vallástani ismereteket. A párbeszédes formában írt, verses összefoglalókkal ellátott tankönyv rendkívül népszerű volt, nemzedékek nőttek fel rajta. A jegyzékben csak „Hunyadi János"-ként szerepeltetett mű valószínűleg Bessenyei Hunyadiról szóló műve, amely az előzőkhöz képest már egészen más szintet képviselt. (Hunyadi János élete és viselt dolgai. Bécs 1778.) Benne a szerző a Voltaire-i történelemszemlélet hatására a nemzeti múltban keresi azt az emberi-történeti nagyságot, akit példaképül lehet állítani a kor embere elé, felruházva őt a felvilágosodás félreismerhetetlen jegyeivel is, az akkoriban gyakran ábrázolt „jó és bölcs uralkodó" típusához hasonlóan. Szerepel még a könyvjegyzékben Kemény János históriája és a már említett Második Rákóczi élete írása, amelyekről nem lehet pontosan megállapítani, milyen műveket jelentenek. Az első lehet Gyöngyösi István verses műve is

108 bár ennek ellentmond az, hogy Gyöngyösi egyéb művei nevével jelzettek. A „Második Rákóczi" lehetett II. Rákóczi György erdélyi fejedelem is, hiszen II. Rákóczi Ferenc életéről a 18. században Magyarországon nem jelenhetett meg kiadvány. De az is elképzelhető, hogy kéziratokról van szó, amelyek a korabeli könyvtárakban gyakran a könyvek között szerepeltek, lévén könyvpótló szerepük, hiszen amit a gyűjtők nem birtokolhattak, azt lemásoltatták maguknak.

109 Az első magyarnyelvű görög-római mitológiát egy írogató-verselgető táblabíró, Kolumbán János állította össze 1766-ban. (A régi pogányoknak az ő istenekről és isteni tiszteleteikről való história.) Célja már eleve az ismeretterjesztés volt, amit a mű alcíme is elárul: „A poéták és régi görög s deák aukthorok írásainak megértésekre magyarul kiadattatott ... által." A török birodalmat magyar nyelven bemutató mű szerzője az ismert Decsy Sámuel, aki írásaival és lapszerkesztő tevékenységével oly sokat tett a magyarnyelvűség programjának megvalósításáért.

110 Könyve bemutatja Törökország földrajzát és történelmét, ismerteti a török—magyar hadi eseményeket. Ide tartozik még egy néhány lapos kiadvány Belgrád visszafoglalásáról, amely a korabeli haditudósítás szerepét töltötte be (,,. . .íratott ezen levél 6. octoberben a Belgrádi Táborból") és az ostrom lefolyásáról számol be.

111 Abból a hatalmas mennyiségű politikai irodalomból, amely II. József uralkodása alatt és a halálát követő néhány évben szinte elárasztotta az országot, fellelhetünk néhányat Űjfalvy Krisztina könyvtárában is. Jel108. Porábul meg-éledett Phoenix, avagy ... Kemény János . .. emlékezete. Lőcse, 1693. 109. Jakó Zsigmond írja Bethlenné Gyulai Kláráról, hogy Kemény János és Bethlen Miklós önéletírásait másolatban szerezte meg könyvtárának. Vö. Jakó Zsigmond: írás, könyv, értelmiség. Bukarest, 1977. 226 — 228. 1. 110" Osmanographia, az az: a török birodalom természeti, erkölcsi, egyházi, polgári s hadi állapottyának, és a magyar királyok ellen viselt nevezetesebb hadakozásainak summás leírása. Bécs, 1788 — 89. 1 — 3. rósz. 111. Belgrád várának szerentsés megvétele. Buda, 1789. 8 levél. 475