AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

a keresztyéni hitről való tudnivalókat s a Biblia olvasására buzdít. (Az mennyei igasságnak tüzes oszlopa.)

105 Feltűnő, hogy a református Űjfalvy Krisztina könyvtárában nem találunk egyetlen korabeli kálvinista hitvédő munkát sem. Talán azért, mert a „harcos" hitvédelem, a dogmákért való hadakozás nem érdekelték a költőnőt. A vallás, mint a kor elfogadott, sőt kötelező világnézeti alapja, elsősorban a mindennapi élet szükségleteit kielégítő művekben volt jelen könyvtárában. Hiányoznak a kor jellegzetes vallási-irodalmi műfajához tartozó halotti prédikációk is. Feltehető, hogy ezek — mint alkalmi nyomtatványok — jobban ki voltak téve az elkallódás veszélyének.

106 A fennmaradt könyvjegyzék a „Szent Könyvek Lajstroma" között „Ápokrifus Könyvek"-et is említ, pontosabb megjelölés nélkül. Történelem, honismeret, politika Rátérve a történelmi és honismereti művekre, először is azt kell leszögeznünk, hogy a kor legjobb hazai történetíróinak műveit nem kereshetjük Űjfalvy Krisztina könyvtárában, mivel ezek latinul íródtak. A forráskritikai módszerrel dolgozó szakszerű történetírás termékei már akkor sem az átlagolvasó számára készültek; helyettük a történeti ismereteket terjesztők könyvei forogtak közkézen, formálva a még meglehetősen gyönge történelmi tudatot. A tankönyvek, a kompendiumok szerzői, a másodkézből dolgozó népszerűsítő írók a század második felében már általában magyarul írták műveiket. Űjfalvy Krisztina könyvtára ezen a szakterületen is azt tartalmazta, amire tulajdonosának leginkább szüksége volt: néhány összefoglaló munkát Magyarország történetéről, két életrajzot nemzeti nagyjainkról (Hunyadi János, ill. II. Rákóczi, de mivel a keresztnév nincs megadva, nem lehet pontosan megállapítani, hogy Ferencről vagy Györgyről szólt) s két olyan szakterületről szóló művet, amelyben való tájékozottság művelt magyarnak akkor fontos volt: az ókori mitológia és a török birodalom. Az összefoglaló magyar történeti művek közül megtaláljuk a katolikus és Habsburg-párti szellemben íródott Pethő Gergely-féle krónikának a 18. században Kovács János esztergomi mérnök által tovább folytatott változatát

107

, valamint Dettelbach Józsefnek 1792-ben megjelent művét (A magyar történeteknek rövid rajzolattya. Pest.). Ezenkívül Losontzi István Hár105. Utrecht, 1648. RMK I. 812. — Valószínűleg e csoportba tartozik a könyvjegyzékben Rettenetes történet a tántzolókról cím alatt szereplő munka, amelyet azonban nem sikerült pontosan azonosítani. Lehet, hogy Gyulai Mihály: Fertelmeskedő, s'bujálkodó Táncz Jutalma. . . c. művéről van szó. (Debrecen, 1681. RMK I. 1255), vagy esetleg Szentpéteri István: Táncz pestise. Debrecen, 1697. RMK I. 1501. 106. Lehet, hogy egy halotti prédikáció rejtőzik, a jegyzék Jó asszony ditséreti c. tétele mögött. Vö. Szilágyi Ferenc—Herepei Ádám: A jó és szép asszony leírása. Kolozsvár, 1795. (Dániel Kata feletti halotti beszéd.) 107. A magyar krónikának rövideden le-rajzolt sommája, mellynek az első része Pethő Gergely munkájábul szedegettetett, rész szerint különb féle könyvekbül is bővíttetett ... Pozsony, 1742. 474