AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Somkuti Gabriella: Újfalvy Krisztina és könyvtára. Egy elfeledett 18. századi költón?

feltevésekre kellett szorítkoznunk s maradt néhány megoldatlan probléma is. A már azonosított művek is — több ismert kiadás esetén — csak művet és nem kiadást jelentenek, hiszen évszámot a jegyzék sehol nem közöl. Szépirodalom A külföldi és a magyar szépirodalom alkotta a könyvek legnagyobb csoportját. Emlékezetünkbe idézve, hogy a fennmaradt könyvjegyzék korántsem azonos a költőnő birtokában volt teljes gyűjteménnyel, ez a bőség figyelemreméltó. A kor irodalmi műveltségének alapját jelentő görög-római klasszikusok még viszonylag csekély számban voltak képviselve, s részben ezek is csak áttételesen, magyar feldolgozásokban. A latin klasszikus irodalmat a korabeli értelmiségi rétegekhez tartozók, de még a műveltebb vidéki birtokos nemesek is általában eredetiben olvasták, nem szorultak rá kedvelt auctoraik magyar nyelvű fordításaira. így ezek csak lassan és kevés számban készültek, a latin nyelvet nem tudók, többek között a női olvasók részére. Ivanics Zsigmond igen jól felszerelt budai kölcsönkönyvtára még 1817-ben is csak 11 görögből és 15 latinból magyarra fordított művet sorolt fel a jelesebb ókori klasszikus szerzőktől.

59 Űjfalvy Krisztinának megvolt a magyar Aesopus (talán az 1777-es kolozsvári kiadás),

60 Ovidiustól a közismert Metamorphoses (Az Orras Ovidiusnak deákból fordított változásai. Győr, 1792.) és Cicero művei a marosvásárhelyi ref. kollégiumi tanár, Kovásznai Tóth Sándor fordításában.

61 A görög irodalom két klasszikus remekét, az Iliászt és az Odüsszeiát Dugonits Andrásnak — a kor szokásának megfelelően — rendkívül szabad fordításában, ill. átköltésében ismerhette meg (Trója veszedelme. Pozsony, 1774. Ulyssesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei. Pest, 1780.). A Trója veszedelmének függelékében még több klasszikus szerzőtől található fordítás, így Vergiliustól, Horatiustól, Ovidiustól. A klasszikus irodalom témájának újabb feldolgozásai, átköltései már átvezetnek a magyarnyelvű szépirodalom kialakulásának korszakába. Először Haller János Hármas históriájával, 17. századi szépprózánk egyik legrangosabb alkotásával találkozunk. A Hármas Historia-bsbU Haller többek között Trója históriáját és Nagy Sándor történetét népszerűsítette olyan eredményesen, hogy műve a következő században is az egyik leg59. Kiss Elemérné: Ivanics kölcsön könyvtára. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1965/1966. Bp. 1967. 470. 1. 60. Külömb külömb féle auctoroknak görög és deák nyelvből most ujjra magyar nyelvre fordíttatott meséik, mellyel rövid szóval Esopus meséinek .. . mondottatnak ... Kolozsvár, 1777. 61. A jegyzék csak a szerzőt és a fordítót tünteti fel, így nem lehet tudni, hogy Kovásznai mindkét, vagy csak egyik fordításáról van szó. — M. T. Cicerónak nagyobbik Gatoja, Laeliussa, paradoxumai s a Scipio álma. Kolozsvár, 1782. — M. T. Cicerónak az embernek tisztéről és kötelességeiről. . . Pozsony, 1795. — Nem sikerült konkrét kiadáshoz kötni a jegyzékben „Római mesékbe tett próba" c. tételt. 460