AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós világ. III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudóstársaság ügye (1763-1776)

Az új hatásoktól mgerősítve tovább élt Pozsonyban, Bél Mátyás városában és tanítványai körében a társaság iránti igény. 1752-ben, majd 1758 — 1762 között Karl Gottfried Windisch vezetésével a Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften felolvasó üléseket is tartott.

9 Az egész országot átfogó tervezettel azonban csak 1763-ban találkozunk újra. A tervezetet

10 Kollár Ádám Ferenc 1763. február 4-én kelt levelében közölte Dobai Székely Sámuellel, Bél Mátyás egykori munkatársával, aki ebben az időben Eperjesen élt s nagyon jelentős oklevél- és kéziratgyűjteménnyel rendelkezett: Kollárnak is szolgáltatott adatokat tudományos munkájához.

11 Kollár a tervezet elküldésével egyidejűleg társasági tagnak kéri Dobait s kíváncsi annak véleményére: lehetségesnek tartja-e az a tervezet megvalósítását? A tervezet szerényebb, mint Bélé volt, nyilván azon okból, hogy Kollár Bécsben élt, jelentősebb számú magyarországi tudós havi vagy alkalmi összejövetelére azonban csak Pozsony jöhetett volna szóba. A tervezett társaság szabályai: Minden rendű és vallású magyarországi személy tag lehet. Kiki azt a területet (természeti, gazdasági és polgári történet) művelheti, amelyiket akarja. A tagok havonta egyszer röviden leírják megfigyeléseiket és feltalálásaikat s postán tudatják társaikkal. A terjedelem ne haladja meg a fél ívet. Ha bárkinek ellenvéleménye van, elmondhatja. A munkát mindig a legközelebb lakó társnak kell elküldeni és dátummal kell ellátni. A társaság elnökét és titkárát (historicus) szavazattöbbséggel és életfogytiglan választják. Az elnök köteles szeme előtt tartani a társaság javát és a közjót. Javaslatára az arra érdemes dolgozatokat napvilágra kell hozni. A tervezet megalkotója tisztában volt azzal, hogy az ország tudósai szétszórtan élnek az országban. Ebből azonban származhat haszon is: az ország viszonyait rövid idő alatt és reálisabban lehet így megismerni. Különösen a gazdasági megfigyelések és újítások járnának nagy haszonnal. A történetírás számára feltárnák a régi dolgokat, a jelenbelieket pedig a 9. E társaság szabályait közölte Fritz Valjavec: Die Pressburger Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften (1761 — 1762). — Ungarische Jahrbücher, 1936, 264—267. — A társaság működéséről: IványiB.: Die Pressburger Gesellschaft der Freunde der Wissenschaften (1752 — 1762). = Südostforschungen IX —X. 1944 — 1945. 249 —259. Az Iványi által Keszthelyen, a Festetics Könyvtárban használt kézirat (II. 28.) ma az OSZK Kézirattárában található (Fol. Germ. 1499.). — A felolvasott témákat tartalmazza az OSZK Kézirattárának Quart. Germ. 2. jelzetű kézirata. Vö. V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyar tudományszervezés első kísérletei. = Századok, 1968, 93 — 95. 10. A tervezetet, azaz Kollár Dobaihoz küldött levelét az MTA Kézirattárának másolatgyűjteményéből (Ms. 4886. Levelek és iratok 1. Kazinczy Gábor hagyatéka, 18. doboz) kiadta Csóka J. Lajos: A magyar tudományosság megszervezésének kísérletei a 18. században. Pannonhalma 1942. 13 — 15. Kollár és Dobai eredeti levele ma a budapesti Egyetemi Könyvtár tudós levelei között található. Ez az egyetlen Kollár által írt tervezet-szöveg. Kollár csak Dobaihoz küldte el a társaságról való elgondolását. Az Egyetemi Könyvtárban a levél régi jelzete: G 116. torn. II. nr. 42. Függelékben mi is közöljük a levelet, teljes terjedelemben. 11. Levelezésük egy részének másolata: OSZK Kézirattár, Oct. Lat. 443. Dobai néhány eredeti, Kollárhoz írt levele az Országos Levéltár Kollár Ádám-gyűjteményében található (I 7, 52. kötet: Szekelii Collectanea diplomatica). 418