AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós világ. III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudóstársaság ügye (1763-1776)

valóságnak megfelelően hagynák az utókorra. Sok latolgatás után Kollár a társaságot megvalósíthatónak tartotta. Egyeseket esetleg elriaszt vagy megakadályoz a postaköltség. Csökkentené azt, hogy a tagok létszáma egyelőre csak 12 volna. Ha még ez is terhes lenne, a királynőtől portómentességet lehetne kieszközölni. Február 16-án Dobai Kassára, Kaprinai Istvánhoz küldte Kollár sajátkezüleg írt, fentebb ismertetett levelét, kérvén az ő és jezsuita társainak véleményét. Kaprinai, vagy más jezsuita e levélre adott válaszát nem ismerjük. Kollár a tervezetet tartalmazó levélben kérte Dobait, hogy a tervet közölje a debreceniekkel és a patakiakkal. Ezt ő meg is tette. Kollárhoz küldött válaszában ekkoriban még örült a tervezetnek. ,,Ha már Marsnak ismerős népünk van, mi tiltja meg, hogy a múzsáknak is ismerős legyen?" Mégis az az aggálya, hogy csak kevesen lesznek olyanok, akik havonta tudnak vagy akarnak valamit kidolgozni, mert közfunkciók vagy házi elfoglaltságok akadályozzák őket ebben. Gazdasági témákról pedig nincs, aki írjon. Tagokul ajánlja Bányai István sárospataki tanárt, Ráday Gedeont, Podmaniczky Jánost és Sándort.

12 Kaprinain kívül Dobai Patakra és Debrecenbe, továbbá Erdélybe írt. A megkérdezett személyek: Patakon Bányai István, Debrecenben Sinai Miklós, Erdélyben Szilágyi Sámuel. Kollárhoz március 15-én kelt levelében még azt írja Dobai, hogy eddig senkitől sem kapott választ. A tervre vonatkozóan két válaszlevél tartalmaz érdembeli megjegyzéseket : Sinai Miklósé és Szilágyi Sámuelé. Sinai Miklós március 19-én kelt levelében részletesen kifejtette véleményét Dobainak.

13 A mohón olvasott tervezetet tudós kollégáival, a város néhány előkelőségével és az orvosi tudományokkal foglalkozókkal azonnal közölte. Úgy gondolta, hogy tőlük a haza természeti és gazdasági történetében megjelentetésre méltó dolgok várhatók. Közülük néhányan még fontolgatják a dolgot, mások majd maguk közlik véleményüket Dobaival. Sinai szerint a társaság létrehozható. Abban Kollárnak az elnöki tiszt jár, s nemcsak hírével lenne jelen az igazgatásban, hanem helyzeténél fogva is előmozdítaná a haza dicsőségének terjesztését. Kérdéses, hogy az előterjesztett törvények kiküszöbölték-e azokat a nehézségeket, amelyek korábban megakadályozták egy ilyen társaság létrejöttét.

14 Sinai szeretné, ha a tervezetben világosabban ki volna fejtve, hogy a társaság elnökének és titkárának mennyi joga volna a végül kezükbe jutott dolgozatok nyomdába adásakor. Megváltoztathatják és javíthatják a szöveget ? Ez megsértheti a tisztességre törekvőket. Ha nem, akkor félő, hogy kevéssé gondos dolgozatok jelennek meg. Ezeket megelőzendő az volna 12. 1763. február 24. Idézi Csóka, A magyar tudományosság. .. (10. sz. jegyzet), 15. Mai őrzési helye: OL, I 7, 62. köt. 73 — 75. 13. L. a 2. számú mellékletet. 14. Ez a megjegyzés is bizonyítéka annak, hogy a korábbi, általunk is említett pozsonyi kísérletekről tudott a magyarországi tudós világ. De többségük beletörődött abba, hogy az alkalmatlanságok (háború, vallási helyzet stb.) megakadályozták a tudós társaság létrejöttét. 27* 419