AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós világ. III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudóstársaság ügye (1763-1776)

A tudós társaság iránti igény hazánkban a 18. század hetvenes éveiig elsősorban protestáns vonalon jelentkezett. A szatmári békét követő nyugodt időszakban Magyarországon egyre jobban kiépült a katolikus iskolahálózat.

6 Katolikus ifjaink az egyetemet elvégezhették az ország területén. Ha külföldre mentek, elsősorban a Monarchián belüli Bécs, Grác vagy Prága jött számításba. Ezen városok egyetemei mellett még Róma játszott jelentősebb szerepet, ahová teológiai továbbképzés céljából utaztak fiatal papok. A katolikus egyetemeken végzett ifjak nem szereztek közvetlen tapasztalatokat tudós társaságok működéséről. Másrészt jelentős részük szerzetes volt, s egy-egy rendházban néhány azonos érdeklődésű tanár már eleve nem érezte azt a magáramaradottságot, mint például egy protestáns orvos vagy gyülekezeti pap. Innen van az, hogy a század első felének magánleveleiben olyan adatokkal találkozunk, hogy egy-egy szerzetes sajnálja otthagyni áthelyezésekor az ,,erudita societas"-t. Természetesen megvolt ezeknek is a jelentőségük, ezért említi meg a Bél-féle tervezet is a magányosok által kezdeményezett tudós társaságok mellett az akadémiák és gimnáziumok tudományos szerepét.

7 A protestáns iskolák számát a királyi intézkedések egyre inkább csökkentették, s gyakran akadályozták a meghagyottak anyagi támogatását is. Az evangélikus líceumok és református kollégiumok ennek ellenére nagyon fontos — gyakran meghatározó — tényezői maradtak a 18. században a művelődés ügyének. A protestáns ifjak külföld járását a század első felében csak néha nehezítette, de nem tiltotta meg az államhatalom. A diákok többsége gyakran nemcsak egy egyetemet látogatott, hanem a diplomaszerzés mellett az elsajátított ismeretág jeles képviselőit is felkereste. Közben természetesen megismerkedett a Nyugat fejlettebb viszonyaival. Témánk szempontjából különösen jelentős, hogy a külföldi egyetemeket látogató ifjak jelentős száma, és éppen a legtehetségesebbek, megismerkedhettek az egyetemek mellett vagy azoktól függetlenül működő tudományos fórumokkal. Azok évkönyvei és folyóiratai szívesen fogadták tőlük feltalálásaik, tudományos eredményeik ismertetését. De nemcsak cikkeikkel, hanem szóbeli közléseikkel, hazatérésük után pedig levélbeli tájékoztatásaikkal is segítették a század első felében erőteljesen nekilendült történeti, földrajzi és természeti kutatásokat. Sőt a közölt adatokon kívül volt tanáraik, pártfogóik tudományos munkásságát és műgyűjtését gyakran az országban talált kuriozitások és régészeti leletek elküldésével is támogatták. Magyarországi szerzők ebben az időben a tudós társaságok évkönyveiben és folyóirataiban leggyakrabban orvosi és természetrajzi vonatkozású cikkeket írtak. Az általunk átolvasott magánleveleikben pedig egyháztörténeti és műgyűjtési, elsősorban numizmatikai adatokkal segítették külföldi tudósok tevékenységét. A külföldön tanult protestáns ifjak egy része nemcsak a teológiával 6. Az iskolaügy jó összefoglalását 1. Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Budapest 1980. 94—128. 7. ,,. . . praeter rite constitutas Academias, et Gymnasia, eruditas Societates etiam inter privates initas, multum momenti habituras, ad profligandum Scientiarum fastidium." 416