AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Szelestei N. László: 18. századi tudós világ. III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudóstársaság ügye (1763-1776)

\ 18. századi tudós-világ III. Kollár Ádám, Tersztyánszky Dániel és a magyarországi tudós társaság ügye (1763—1776)

1 SZELESTEI N. LÁSZLÓ A 17. század végén hazánkban is megindult rendszeres és módszeres egyháztörténetírás, majd az elsősorban Bél Mátyás által kezdeményezett és vezetett honismereti irodalom művelése szükségessé tette tudósaink összefogását, együttes munkáját. Bél Mátyás több ízben felvetette magyarországi tudós társaság felállításának szükségességét.

2 Nagy geográfiai munkájának adatgyűjtése közben ugyanis csak barátaira, főleg tanítványaira számíthatott. A közigazgatás útján való tájékozódás, adatgyűjtés, gyakran inkább csak hátráltatta.

3 Ezért az 1730-as években munkatársaival történt megbeszélései, távolabb élő barátaival való levélváltása után megfogalmazta egy Pozsonyban felállítandó tudós társaság tervét.

4 A terv egyelőre csak terv maradt, Bél munkatársaiban és tanítványaiban azonban mély nyomot hagyott. Azok többsége külföldi tanulmánya során megismerkedett a Nyugaton működő tudós társaságokkal, amelyek közülük jónéhányat társasági tagokká is választottak.

5 1. Ezen cikk egy készülő nagyobb tanulmány egyik fejezetének részlete. A fejezet Kollár Ádám és Tersztyánszky Dániel pályáját a jelen formában közöltnél teljesebben mutatja be, továbbá kitér az 1770. évi Academia Augusta tervezetre. Ezen utóbbival kapcsolatos eredeti iratokat mostanáig nem volt alkalmunk tanulmányozni. 2. Először a De vetere litteratura Hunno-Scythica exercitatio (Lipsiae 1718) c. művében. Idézi Wellmann Imre: Bél Mátyás és a magyar tudós társaság terve 1735-ben. = Magyar Tudomány, 1966. 739. 3. Vö. Haan Lajos: Bél Mátyás. Budapest 1879. 37 — 51. 4. A tervezet latin szövegét és magyar fordítását közölte Donath Regina: A Magyar Tudományos Akadémia első tervezete 1735-ből. = Magyar Tudomány, 1965, 373 — 377. Bél szerzőségéről 1. Wellmann Imre cikkét, uo. 1966. 738 — 741. 5. Jellemző példaként említhetjük meg, hogy Weszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia c. művében az első száz orvoséletrajz közül (megjelent Lipcsében, 1774) az orvosok egyötöde tagja egy vagy több tudós társaságnak, s többségük Bél kortársa. Egyébként gyakori összekötő kapocs Bél és más tudósok közt az is, hogy azonos patrónus segítségével és támogatásával mentek egyetemre, így pl. Moller Ottó Károlyéval. Vö. Szelestei N". László: Perliczi János Dániel (1705 —1778). = Az Országos Széchényi Könyvtár Evkönyve 1978. 411. — Az Academia Leopoldina magyarországi tagjairól ujabban megjelent mintaszerű dolgozat : Duka Zólyomi Norbert: Die Leopoldinische Akademie und die ungarnländischen Medizin und Naturwissenschaft bis zum Ende des XVIII. Jahrhunderts. Acta Historica Leopoldina, (Leipzig), 1980, 51 — 101. 415