AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)

könyvkiadás területén egész Nürnberg számára a 17. és a 18. század első fele között bekövetkezett. Németországon belül ugyanis ebben a korszakban a nyomtatás tekintetében korábban olyan jelentős város szerepe hanyatlott, ugyanakkor a könyvkereskedelem terén a korábbi 12. helyről a másodikra küzdötte fel magát.

93 Martin Endter egyébként hosszú élete utolsó szakaszában szívesebben végzett pénzkölcsönzést a fárasztó könyvkereskedés mellett.

94 ő különben nem is tartozott a neves nürnbergi Endter-családnak legnevezetesebb és legjelentősebb tagjai közé, bár a mi szempontunkból bizonyosan az volt. 91 éves korában, 1744. május 3-án hunyt el,

95 egy fiának neve ismeretes: Johann Martin.

96 Úgy tűnik Martin Endter még idős korában is tartott fenn kapcsolatot a magyarországi könyvpiaccal. Erre lehet következtetni a fentiekben sokszor emlegetett és alaposan megtárgyalt Mária Magdolna história 1723. évi kiadásának utánnyomatából. Ez a következő, meglehetősen szokatlan szöveget hordja címlapjának alján: „Endter Marton nyomtat. Lötsen 1723. esztendőben, Posonban találtatik Spaizer Ferencnél 1736". A két adatcsoport között öntött cifrákból szedett sor látható. Az egész kis kiadvány szedése végig eltérő az 1723. évitől; nem címlapváltozatról van tehát szó, amint ezt esetleg feltételezni lehetne, hanem új kiadásról. Petrik — az 1723. évi Endter-féle kiadást követően — ennek a históriának ezt a másik kiadását is kétszer regisztrálta.

97 A második alkalommal — és csakis itt — lelőhelyként megadta az OSZK-t. Valóban a régi, kéziratos katalógusban nyoma van ennek: az ,,L. elég. m. 762x" jelzetű gyűjtőkötet 13. tagja volt. Sajnos ez a 14 érdekes ponyvakiadványt tartalmazó kötet sem lelhető fel a mai állományban.

98 Azonban a Petrik által közölt leírás feltehetően mégsem erről az eltűnt példányról, hanem valamilyen másikról készült, hiszen míg Petriknel — mindkét leírásában — 24 lap terjedelem olvasható, addig a katalógusban — ugyancsak mindkét leírásban — 16 lap szerepel. Akad is egy ilyen példány az OSZK Kisnyomtatványtárának ponyvagyűjteményében,

983 amely valóban csak az első két ívet, azaz 16 lapot tartalmaz. Ez a példány azonban mégsem lehet azonos a fentiekben eltűntnek közölt gyűjtőkötetben egykor regisztrálttal, mert a ponyvagyűjteményben levő kis füzet elé kötve kézírásos jegyzék olvasható annak a gyűjtőkötetnek összetételéről, 93. Goldfriedrich, Johann: Geschichte des deutschen Buchhandels. II. Leipzig 1908 82-83. 94. Oldenbourg i. m. 78 — 79. 95. Archiv.. . VIII. (1967) 515-516. has. 96. Oldenbourg i. m. 95. 97. Petrik II. 129. és III. 525. 98. A kéziratos, ún. „müncheni" katalógus adatainak bizonytalansága ebben az esetben is jól érzékelhető. Míg az egyedi leírás pontosan tükrözi a fentiekben bemutatott kettősséget az impresszumból, a kolligátum összesítő leírásánál csak az 1723. évi — tehát másodlagos — adatokat közli. 98a. Catalogus Bibliothecae Hungaricae Nationalis Széchényianae. Tomi I. Supplementtum I. Posonii 1803. 251. — Az impresszum leírásában egyetlen lényegesebb eltérés található: a két rész között az „Újonnan" szó olvasható a „Pozsonyban" előtt. Aligha lehet itt más kiadásra gondolni, hanem csak inkább a szokatlan kettős adatköteg — logikus, bár önkényes — értelmezésére. 402