AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)

beszűkülő tevékenységet folytatott,

70 számos népszerű, magyar nyelvű nyomtatvány címlapjára más helyeken is rátették a ,,Lőcse" m3gjelölést. Erre már a híres lőcsei naptár 1704-re és 1705-re szóló köteteinek utánnyomásakor sor került. Töltéssy István Komáromban állította fel officináját, ahol rögtön belefogott az említett naptár-utánnyomások elkészítéséhez. Később I. Józseftől 15 éves privilégiumot is kapott erre az utánzásra (,,ad imitationem"), aminek indoklásául a valódi lőcsei kalendáriumoknak a dunamelléki országrészekben a belső zavarok miatti nehéz terjesztése szolgált.

71 De nem csupán a világi, hanem a protestáns hitbuzgalmi könyvek (imádságoskönyv, énekeskönyv stb.) terén is igen elterjedtek és kedveltek voltak a Brewer-féle nyomtatványok. Ács Mihály szébs körben olvasott, evangélikus munkái esetében már korábbról is kimutatható ,,Lőcse" nevének más műhely által történt igénybevétele. így a Zengedező mennyei kar c. énekeskönyve „Lötsen nyomatattatott 1696" megjelölésű kiadásának az OSZK-ban őrzött egyik példánya az Arany lánc c. írásának ,,Lötse 1716" impresszumot viselő kiadásával van összekötve.

72 Mindkét mű ugyanabban az officinában, de nem Lőcsén és feltehetően egyidejűleg, vagyis 1716-ban készült.

73 De Acs mindkét műve ismeretes 1726. és 1748. évi lőcsei felirattal is,

74 amelyek ugyancsak nem e város sajtója alól kerültek ki.

75 Az Evangéliumok és epistolák c. perikopáskönyvnek azt a kiadását, amely címlapján 1725. évi lőcsei impresszumot visel, sem a Brewer-officinában állították elő.

76 Ugyanez áll ennek 1748. évi lőcsei jelzésű kiadására is.

77 A Rheniusféle Donatus Latino-Hungaricus-n&k is ismeretes ,,Leutschoviae 1750" megjelölésű kiadása,

78 amely természetesen ugyancsak hamis, hiszen a lőcsei műhely ekkor már egy évtizede nem működött.

79 A müncheni gyűjtőkötetben található két mű koholt helynevének („Lötsen") — a fenti hosszú és bonyodalmas indokolgatás helyett — lehet egészen egyszerű magyarázata is.

79a Több más hasonló kiadvány mellett ugyanis a Brewer-nyomda 1696-ban Beregszászi Pál Keserves /m£óná-ját

79b és 1683-ban Szentmártoni Bodó János Mária Magdolná-ját is megjelentette

790 „Lötsen" megjelöléssel a címlapon. Könnyen lehet tehát, hogy Bndter számára e lőcsai kiadások gondolatébresztőül hatottak a kitalált 70. Magyar Könyvszemle 1969. 334-337. - Az OSZK Évkönyve 1979. 403-405. 71. Magyar Könyvszemle 1941. 233. 72. RMK. I. 1490. 3. pld. 73. Jahrbuch für Liturgik und Hymnologie. 1969. 135 — 136. — Magyar Könyvszemle 1983. 299 — 302. — Pavercsik Ilona szíves közlése. 74. Petrik I. 14. 75. Az előbbit 1734-ben Győrött Streibig (Theológiai Szaklap 1904. 129 — 130.), az utóbbit Sopronban Siess állította elő (Magyar Könyvszemle 1983. 302). 76. Bibliográfiailag ínég publikálatlan, példányát a soproni ev. gyülekezet könyvtárában őrzik „Le 291" jelzet alatt. 77. Petrik I. 720. 78. Petrik III. 221. 79. Az OSZK Évkönyve 1979. 405. 79a. Erre Wix Györgyné volt szíves felhívni figyelmemet. 79b. RMK. I. 1492. 79c. RMK. I. 1311. 397