AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)
Ezzel szemben a következők voltak megállapíthatók. A kalocsai példány 55 szedése végig eltérő az 1701. évi kiadástól. A Szabó Károly által leírt 1701. évi Endter-féle kiadásban is pontosan a fentiekben közölt megszólítás olvasható az ajánlásban. 56 így tehát elesik e kiadás 1711 utánra történő datálásának kényszere. Megoldandó gond még a Liliom kertecske ajánlásának végén álló aláírás: ,,a nagy-szombati könyvnyomtató". Ehhez szükséges volt tisztázni a címlap nélküli kalocsai példány alapján annak nyomdai eredetének kérdését. A kiadványban két fametszetes záródísz található: az egyik 21X42 mm méretű szárnyas angyalfej, 57 a másik 32X46 mm-es virágkosár három nagy és két kisebb virággal. 58 Mindkettő fellelhető nagyszombati nyomtatványokban. Egyedül az 1686. évi kiadványok átnézése elegendőnek bizonyult a megnyugtató nyomdai azonosításhoz. 59 A szedési sajátosságok is további azonosságot mutatnak: pl. az öntött cifrákból összeállított sorokban a szedéstükör szélességének pontos eléréséhez kettőspontok és kérdőjelek felhasználása. A betűtípusok és azok állapota a nagyszombati nyomda 1685 — 1695 közötti állapotára utalnak. 60 így nyilvánvaló, hogy Szabó Károlynak volt igaza: az 1701. évi kiadás pontosan átvette egy korábbi, Nagyszombatban készült ajánlás teljes szövegét. De ki is volt a számításba jöhető időszak elején, Buda visszafoglalásának idején, 1686-ban a „nagyszombati könyvnyomtató", vagyis az ottani faktor? Ezt ugyan a korabeli nyomtatványok egyike sem tünteti fel, de az Egyetemi Nyomda történetéből megtudható: a faktor akkor Johann Ferdinand Sonntag volt. 61 Tőle ismeretes az az 1698. március 9-én írt levél, amelyben Pozsony városának ajánlotta fel nyomdászati tudását. Soraiból az is kiolvasható, hogy ekkor, vagyis 1698-ban Sonntag Nürnbergben Martin bátyja, Balthasar Joachim Endter műhelyében szedőként dolgozott. 62 Ezek alapján elég jól rekonstruálható a Lelki kertecske kiadásainak története. Az első ismert, Pozsonyban készült kiadását 1675-ből, 63 amelyben sem előszó, sem naptár nem található, követte az említett nagyszombati kiadás 1685 és 1695 között, de talán éppen 1686-ból, Sonntag vezetése alatt Szunyogh Gáspárné, Jakusics Katalinnak ajánlva a „nagyszombati könyvnyomtató" által. Ennek utánnyomtatására került azután sor, kiegészítve a változó ünnepek jegyzékével az 1700 —1720. évekre, 1701-ben Nürnbergben ,,Endter Marton" nevével. A Liliom kertecske 1701. évi Endter-féle kiadásának nyomdai kivitele szépen belesimul a többi, ezekben az években készült, magyar nyelvű 55. Xeroxmásolata az OSZK-ban: RMK. I. 1394a. 56. Az eperjesi unikum mikrofilmje az MTA Könyvtára Filmtárában: 1233/IV. 57. 80., 214., 235. és 429. lap. 58. 159., 184. és 229. lap. 59. Angyalfej: RMK. I. 1355. 52. lap - RMK. II. 1594. 70. és 98. lap; virágkosár: RMK. I. 1356. )( 5 a. 60. Pavercsik Róna megállapítása és szíves közlése. 61. A királyi magyar . . . i. m. 195. 62. Gulyás i. m. II. 207. 63. RMK. I. 1186. 394
