AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: 18. századi magyar nyelvű ponyvakiadványok gyűjtőkötete Münchenben (Martin Ender kiadványai Magyarország részére)

magyar nyelven készült publikációi is. Szabó Károly két helynév nélküli kiadványt írt le: az 1700. éviTangredus-t

i7 és az 1701. évi Liliom kertecské-t.

i8 Időrendben szépen beleillik a most ismertetésre került müncheni kötet első tagja, az 1703. évi Fortunatus. Ez immár címlapján feltünteti a megjelentetés helyét is: ,,Bétsben". Annak, hogy az említett két korábbit is egyértelműen a nürnbergi kereskedő bécsi megjelölésű kiadványának lehessen nyilvánítani, csupán egyetlen akadálya van: a Lelki kertecske előszavának aláírója a „nagy-szombati könyvnyomtató". Az Endter Márton nevét viselő címlap és az ajánlás aláírása közötti ellentmondást Szabó Károly

483 úgy igyekezett feldoldani, hogy feltételezezett egy korábbi nagyszombati kiadást, amelynek szolgai utánnyomatát jelentette meg azután Endter. Sztripszkj^

49 pedig nagyszombati faktornak minősítette a nürnbergi kiadót. A második feltételezés a nürnbergi családi vállalkozás méreteit és Martin Endter össztevékenységét immár ismerve, természetesen azonnal tárgytalanná válik. De ha mégis valakiben bármi bizonytalanság is állna fenn, úgy azt elhárítják a nagyszombati nyomda és Martin Endter közötti könyvforgalomról fennmaradt és a fentiekben már többször is idézett iratok. Ezekben 1703. március 7. és 1705 októbere között négy alkalommal is szerepel a, Liliom kert összesen 11 példánya, amelynek ára kötetlenül 15, bekötve 39 krajcár volt.

50 Tehát ezt az 1701-ben Endter nevével jelölt kis imádságoskönyvet Bécsből szállították Nagyszombatba, így teljesen bizonyos, hogy annak nyomdahelye nem lehetett Nagyszombat.

51 A ma már ismeretlen ferences által, mindenek előtt nők számára összeállított, magyar nyelvű, ,,hortulus animae" típusú imádságoskönyv

52 ügyét még tovább bonyolítj a az a körülmény, hogy a kalocsai érseki könyvtár őrzi ennek a Liliom kertecské-nek egy további példányát, amelynek a címlapja azonban hiányzik. Szakirodalmi ismertetése 1711 e lőttre helyezte a megjelenés évét, mert a példány Rodostóból, az ottani kuruc bujdosók hagyatékából került vissza Magyarországra.

53 A közléshez fűzött szerkesztői megjegyzés ezzel szemben azt állította, hogy a kiadvány csak a szatmári békét követően jelenhetett meg. Érvként ehhez azt hozták fel, hogy az ajánlás „tekintetes és nagyságos" Szunyogh Gáspárnénak szól. Köztudomású tényként közölték azt, hogy ez a megszólítás a grófokat illette akkoriban. A nevezett felvidéki főúr pedig csak a szatmári békét követően nyerte el a grófi méltóságot.

54 47. RMK. I. 1563. 48. Sztripszky I. 2194/400. 48a. Magyar Könyvszemle 1878. 318. 49. Sztripszky I. 2194/400. 50. Bp. Országos Levéltár. . . i. h. fol. 85., 101., 102. 51. A Szabó Károly által közölt 1699. évi hely nélküli latin kiadvány (RMK. II. 1699.) természetesen Nürnbergben készült, amint ennek gyanúját Fazekas József a kötet katalogizálása során az OSZK-ban már feljegyezte. 52. Gajtkó István: A XVII. század katolikus imádságirodalma. Bp. 1936. 42. 53. Magyar Könyvszemle 1881. 235. 54. Magyar Könyvszemle 1881. 235. jegyzet. 393