AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

dés pontjaiba. Amennyiben Franciaországnak még érdekében áll nehézségeket támasztani Béccsel szemben, úgy a magyarországi diverzió erre igen alkalmas lenne. Sőt a csapatok létszámát akár 30 ezerre is lehetne emelni, bár az viszonylag nagyobb költséggel járna. A fő ellenérv, hogy Sobieski komolyan tart a török megszállástól a következő hadjárat során. Felmerül az is, hogy a bujdosók támogatásával a francia udvar megkönnyítené a Porta magyarországi intervencióját. Ebben az esetben pedig XIV. Lajosra hárul a török behívásának erkölcsi ódiuma. Ha viszont a francia uralkodó meg akarja szüntetni a segélyeket, a lehető legóvatosabban kell eljárni. Biztosítani kell a csapatok visszavonását, s igyekezni kell általában a szerződés nem végrehajtásának felelősségét a kurucmozgalomra hárítani. Ezenkívül pedig lehetőleg valami olyan kárpótlást keresni a bujdosóknak, hogy azok ne érezhessék magukat teljes mértékben becsapva. Különben a király hirtelen döntése a végső kétségbeesés erejével hatva a magyarokra, akár Boham csapatait is veszélybe sodorhatná. Ráadásul egy ilyen lépés a lengyelek teljes bizalomvesztését is eredményezheti. Amúgy is közeledik már Sobieski Ausztriához, ha azt látják, XIV. Lajos nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, ez csak tovább erősítheti az osztrákbarát pártot. Béthune a segélyek beszüntetése esetén, úgy véli, Sobieskire kell hárítani a magyarok előtt a felelősséget, mondván, az általa támasztott nehézségek akadályozzák a franciákat. Ennek érdekében a követ jónak látja, hogy Pomponne közölje a francia udvarba érkező Absolonnal, az uralkodó továbbra is támogatni akarja a magyarokat, és már utasította is Béthune-t, tegyen meg mindent, hogy elrendezze a vitás kérdéseket Sobieskivel. Igyekezzenek megnyerni Absolon bizalmát, 1000 talléros ajándékkal is, és indítsák vissza a lehető leghamarabb, nehogy gyanút fogjon a francia udvar valódi szándékait illetően. Teleki és Thököly megnyerésére, illetve biztosítására, az előbbinek 15 ezer livre ajándékot, az utóbbinak a király 2000 talléros ajándékát ígérjék meg Absolon által.

106 Az uralkodó augusztus 5-i levelében kifejti, semmiféle biztos választ nem tud adni Béthune javaslataira, mindaddig, míg a béke meg nincs kötve. ,,Jusques la, continuez a nourrir cetté guerre qui peut estre trés capable dans la conjuncture presente de determiner l'Empereur a accepter la paix."

107 Béthune időközben Révérend egy leveléből úgy értesül, hogy Apafi, biztosra véve immár a Porta engedélyét, hajlandó tárgyalásokat kezdeni Franciaországgal a megindítandó hadjáratról. A követ ennek alapján arra gondol, talán még jobb lenne a fejedelemre hagyatkozni, aki egy adott subsidium fejében nemcsak a bujdosók támogatását vállalhatná, de Boham csapatait is szolgálatába fogadhatná. Miután a követ biztosra vette, hogy Apafi célja a magyar korona megszerzése, úgy vélte a fejedelem vállalkozásának támogatása az egyetlen 106. Béthune levele - idézi HR nr. 189. p. 186-189. 107. „Addig folytassa ennek a háborúnak a támogatását, amely igen alkalmas lehet a jelen helyzetben, hogy a császárt a béke elfogadására bírja." — idézi HR nr. 193. p. 191. 302 i