AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

mód, amivel el lehetne kerülni Magyarország nyugati részének megszállását. Amennyiben nem Apafi vezeti ugyanis a hadjáratot, a török sokkal inkább vezető, irányító szerepet játszik a támadásban, így óhatatlanul török hódító hadjárattá válik, az eredetileg kuruc támadásnak induló vállalkozás. Apafi vezetése viszont feltételezi, hogy siker esetén, a fejedelem, mint magyar király éppolyan adófizetője marad a Portának, mint eddig volt. Ily módon a nemzetközi közvélemény előtt a francia segítség nem a török térhódítás eszköze, elősegítője, hanem Apafi szövetsége. A fejedelemmel kapcsolatban ugyan nehézség lehet annak protestáns volta. Ezzel kapcsolatban a követnek az az elképzelése, amint Apafi elérte áhított célját, a magyar koronát, nyilatkozatban biztosítaná alattvalói számára a lelkiismereti szabadságot, s így senki nem veheti rossz néven a francia uralkodótól, hogy egy protestáns fejedelem számára nyújtott segítséget.

108 A magyarországi hadjárat sikereiről, a sorra hódoltatott erősségek, várak csatlakozott őrségéről, Torna, Putnok, Szerencs elfoglalásáról, s Thököly felvidéki, szepességi sikereiről érkező, erősen túlzott hírek Sobieskit egyre nyugtalanabbá teszik. A lengyel uralkodó attól tart, ha bizonyossá válik, hogy Franciaország többé nem támogatja a bujdosókat, azok a Portához fordulnak katonai segítségért. Lengyelország számára a török katonai jelenlét Magyarországon meglehetősen nagy aggodalmat okoz. Éppen ezért, hogy ezt az igazán nem kívánatos fordulatot elkerülje, Sobieski új javaslatot tesz XIV. Lajosnak. Kéri, támogassa őt abban, hogy a magyarországi mozgalom szövetségeseként Magyarországot Litvániához hasonló feltételekkel Lengyelországhoz csatolhassa.

109 XIV. Lajos szeptember 1-i levelében válaszolt Béthune emlékiratára, és Sobieski javaslatára. A Hollandiával augusztus 10-én aláírt békét még nem ratifikálták. A császárral folytatott tárgyalásokon pedig semmi biztos eredményre nem jutottak eddig. így mindaddig, míg nem teljesen bizonyos a Lipóttal aláírandó békeszerződés, nem tud végleges döntést hozni a magyarországi diverzióval kapcsolatban. Általában a magyar tárgyalásokon a követ igyekezzen időt nyerni. Sobieskit általánosságban biztathatja, a francia uralkodó érdeklődéssel fogadta a magyar koronára vonatkczó terveit. Egyúttal várja a további részleteket a terv megvalósítására, s annak eszközeire. Apafi és a magyarok ügyében a legfontosabb, amit Béthune-től vár, ,,le maintenir dans les bonnes dispositions ou il est jusques a cetté heure."

110 Az elmondottakat jól példázza Absolon Dániel franciaországi követjárása. 1678 szeptemberében érkezik Fontainebleau-ba, ahol sokáig vár a kihallgatásra. Eleinte azért halasztják az audienciát, írja Telekinek, mert a spanyol béketárgyalások folynak, ezenkívül pedig még nem érkeztek meg Béthune márki jelentései. Ráadásul „sok tökélletlen hírek folynak Bécsből," elsősorban arról, hogy a bujdosók megegyezésre készülnek a 108. Béthune jelentése 1678. július 28. — idézi HR nr. 192. p. 190. 109. Béthune a királynak 1678. augusztus 2. — idézi HH p. 335. 110. „megtartani őt azokban a kedvező szándékokban, amelyekben idáig volt" A király levelei Béthune-nek 1678. szeptember 1., 8., 15. — idézi HH p. 335 — 336. 303