AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

A fegyverszünet rögzítette a hadjárat legfőbb eredményét: a kuruc hadaknak téli szálláshelyül az addig „érintetlen" részeket, Bereg és Ung vármegyéket engedte át, elismerve ezzel, hogy a hadak minden eddiginél nagyobb területre terjesztették ki fennhatóságukat." II.3. A francia diplomácia kuruc kapcsolatai a nymwegeni béke előkészítése idején A francia politika az Erdéllyel és a bujdosókkal felvett kapcsolatokat illetően, egyetlen percig sem gondolt a támogatás folytatására egy esetleges Ausztriával megkötendő béke után. A magyarországi diverzió XIV. Lajos számára alkalmas eszköznek látszott, hogy Lipótot rákényszerítse békefeltételeinek elfogadására. Ennek megfelelően, amint a béke lehetősége felcsillant, a magyarországi vállalkozás érdektelenné vált a francia politika számára. 1678 tavaszán Franciaország nagy győzelmet aratott Németalföldön. Gand bevétele egyúttal figyelmeztetést is jelentett Hollandia és szövetségesei számára, amennyiben továbbra is visszautasítják a béketárgyalásokat, Antwerpen, s talán Amszterdam is következhet. XIV. Lajos békefeltételeinek ismertetésekor joggal gondolhatta, immár közel áll a megegyezéshez. Ezeknek az eseményeknek a hatására a francia udvar egyre valószínűbbnek látta az osztrák békét is. Következésképp a magyarországi hadjárat egyre kevésbé volt fontos. Annál is inkább, mert, mint Pomponne írta Béthune márkinak, a hadi események folytán „tartani kellett az aktívabb török beavatkozástól."

100 Pomponne levelét mindössze két nappal előzi meg Apafi régen várt jóváhagyása a varsói szerződésre vonatkozóan. Erről s a hadjárat előkészületeiről írja Béthune április végén: „tout semble présentément se disposer mieux que jamais a une forte diversion en Hongrie".

101 Ebben a pillanatban, amikor a magyarországi ügyek biztatóan alakultak, Franciaország nem döntött azonnal a támogatás megszüntetéséről, az uralkodó távolabbi szándékai ellenére sem. Egyébként is a franciaellenes koalíció résztvevői csak június 22-én határozták el a béketárgyalások megkezdését. A magyarországi kuruc hadjárat idején, 1678 tavaszán—nyarán, két irányzat szabja meg a francia diplomácia tevékenységét. Alapvető immár a béke előkészítéseként a lassú, fokozatos visszavonulás. Ennek egyik legfőbb jele, hogy az ígért segélyösszegeket nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem fizetik ki. A másik jellemző viszont, hogy amíg a békekötés biztossá nem válik, éppen a magyarországi „diverziót" tartják alkalmasnak arra, hogy a császári udvart rákényszerítsék a tárgyalásokra. Ennek megfelelően, 99. Benczédi p. 86. 100. Pomponne levele Béthune-nek 1678. április 15. — idézi HR nr. 168. p. 175. 101. „minden eddiginél alkalmasabban rendeződnek el a dolgok egy erős magyarországi diverzió érdekében" — Béthune a királynak 1678. április 24. — idézi HR nr. 172. p. 177. JlVO