AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Héjjas Eszter: A kurucmozgalom francia kapcsolatai 1674-1679

1.4. A varsói szerződés A Varsóban tartózkodó magyar, illetve erdélyi megbízottak 1677. május 27-én írják alá a szerződést, amely most már legalább valamilyen jogi formába önti Franciaország és a magyarországi elégületlenek, ahogyan a szerződés szövege nevezi őket, konfederáltak valamint az őket támogató Erdély kapcsolatait. 1. A szerződést egyrészről Franciaország, másrészről Erdély fejedelme és a magyarországi konfederáltak kötik meg. Az utóbbiak kötelezik magukat egy 15 ezer fős hadsereg felállítására és fenntartására, amelyből 9 ezer lovas, 6 ezer gyalogos, az összes szükséges hadi felszereléssel együtt. Ez a hadsereg a következő júliusban indítja meg a hadjáratot Ausztria ellen, Teleki vezetésével. Azoknak a csapatoknak, amelyeket Béthune Lengyelországból küld, Apafi szabad átvonulást engedélyez, amennyiben nem találnak téli szállást Magyarországon, szállást biztosít számukra Erdélyben, elhelyezésük költségeit Béthune megtéríti. 2. Teleki, a főparancsnok, mindenkor a konfederáltak 10 tagú tanácsának véleményét kikérve cselekszik, a tanácsban jelen van egy francia megbízott is. 3. A francia uralkodó által kifizetett összeg a hadak létszámától függ, ez utóbbi nem csökkenhet 10 ezer fő alá. Franciaország nem kérheti a háború céljaira kifizetett költségei visszatérítését. Biztonság kedvéért a pénz egy Erdélyhez, vagy Magyarországhoz közeleső lengyel városban kerül letétbe. 4. Béthune teljes felelősséget vállal a pénzszállításért lengyel területen, Magyarország, illetve Erdély területén ezt a felelősséget Apafi vagy Teleki viseli. 5. Sem Apafi, sem Teleki, sem a konfederáltak nem csökkenthetik a seregek 15 ezres létszámát a háború vége előtt, illetve a francia uralkodó beleegyezése nélkül, még kevésbé csökkenthetik a Lengyelországból Béthune márki által küldött seregek létszámát. 6. A seregek jó vezetése érdekében felkérik Béthune-t, hívjon francia tiszteket. 7. Ha a Porta egyenes parancsára, az erdélyi fejedelem nem folytathatja az Ausztria elleni háborút, kötelezi magát a titkos segítség folytatására, Teleki közvetítésével, aki nem hagyja el a fővezérséget. 8. Sem az erdélyi fejedelem, sem a konfederáltak nem köthetnek békét Ausztriával a francia uralkodó beleegyezése nélkül. Amennyiben az utóbbi békét kötne a császárral, minden lehetőt megtesz, hogy a békeszerződésbe bevegyék a magyarokat. Ha ez nem sikerülne, továbbra is folyósítja az ebben a szerződésben kikötött pénzsegély teljes összegét. 9. Ha a tervezett háborúból kifolyólag a fejedelemnek kellemetlenségei támadnának a Portán, a francia uralkodó ígéretet tesz támogatására konstantinápolyi követe útján. A jelen szerződés nem befolyásolhatja károsan a konfederáltak baráti kapcsolatait, illetve kötelezettségeit a Portával. 287