AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
II. Az OSZK történetéből és terveiből - Vajda Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig)
A Magyar Nemzeti Bibliográfia adatbázisai esetében kézenfekvő az Egyetemes Tizedes Osztályozás alkalmazása, annál is inkább, mert ez sem az MNB, sem az OSZK szakkatalógusa tekintetében nem jelent újdonságot. Mai ismereteink szerint egyébiránt az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerinti számítógépes információkeresés korántsem lehetetlen, jóllehet — általános nézet szerint — célszerűbb az ETO és valamely más információkereső nyelv szerinti kombinált információkeresés. Az ETO esetében emellett meggondolandó, hogy azokban az adatbázisokban, amelyek esetében az ETO alkalmazása jelenleg is adott, különösen pedig azokban (MNB), ahol az ETO-t gyakorlatilag két szinten (szakcsoport és részletes jelzet) alkalmazzák, szükség van-e egy, a későbbiekben említendő lazább és egyben korszerűbb szerkezetű tárgy köri osztályozás alkalmazására is. Erre — gondolom — csak gyakorlati kísérletek alapján lehet válaszolni. A tezauruszok alkalmazását nézetem szerint általában el kell vetni. Az ún. makrotezauruszok ugyanis semmivel sem alkalmasabbak a szélesebb tárgykörök szerinti információkeresésre, mint a laza, sekély, fazettás szerkezetű hierarchikus osztályozások, viszont annál sokkal nagyobb munkát igényelnek. A szaktezauruszok alkalmazása — egyes szakterületeken — nem zárható ki, de alkalmazásuk nyilván nem terjeszthető ki az adatbázisok, vagy akár egy adatbázis egészére. Elméletileg természetesen elképzelhető lenne az OSZK egy vagy összes központi szolgáltatása esetében a PRECISmódszer magyar adaptációjának alkalmazásával a tezaurusz-jellegű információkereső nyelv folyamatos építése. Nem elsősorban nyelvi okokból (bár az adaptáció számos elvi és gyakorlati problémát vetne fel), hanem a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége és minősége, valamint a dologi feltételek híján a magam részéről nem hiszek egy ilyen eljárás létjogosultságában, jóllehet ez nem menti fel az OSZK-t az alól, hogy (amint már az eddigiekben is tennie kellett volna) kísérleteket folytasson a PRECIS magyarra való adaptálhatósága és a központi szolgáltatásokban való alkalmazhatósága tekintetében. Tisztán elméletileg az OSZK adatbázisaiban (és különösen a központi katalógusokban) sekély, fazettás jellegű, laza hierarchiájú információkereső nyelv (tárgyköri csoportrendszer) alkalmazása látszana a legcélszerűbbnek (szükség esetén egészítve ki — egyes szakterületeken vagy általában — speciálisabb osztályozással vagy indexeléssel). Az ilyen nyelveknek két „reprezentánsát" ismerjük: az Átfogó Tárgyköri Rendszerezést (Broad System of Ordering; eredeti rövidítésével és az alábbiakban: BSO) es a KGST— NTMIR-ben alkalmazott rubrikátort (rubrikátorokat). A BSO elveiben és szerkezetében közel állna azon követelmények teljesítéséhez, amelyekről szó volt. Nemzetközi visszhangja és különösen gyakorlati elterjedése viszont nem jogosít fel különösebb optimizmusra használhatóságát illetően. Az NT MIR rubrikátor alkalmazásától eleve el kell tekinteni e rendszer elméleti és gyakorlati hiányosságai miatt. Végül, de nem utolsósorban, mint minden szöveges adatbázisban, az OSZK adatbázisaiban is végezhető lenne automatizált, szabad szövegszavas („szabad tárgyszavas") információkeresés. A gyakorlatban azonban ez — általában — szükségtelen lesz, de az eredmények sem lennének kielégítők, 247