AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)
II. Az OSZK történetéből és terveiből - Vajda Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig)
mert az OSZK adatbázisai a tartalom kifejezésére alkalmas szöveges információk tekintetében, megállnak a címnél, aminek értéke az automatizált, szabad szövegszavas információkeresés szempontjából nem nagyon nagy. Ezért e módszert — megfelelő szakterületen, megfelelő igényre — csak egyéb információkereső nyelvekkel és módszerekkel kombinálva, azok kiegészítőjeként tudom elképzelni az OSZK központi szolgáltatásai esetében. 4. Számítástechnikai szerveszés Mind a számítástechnika fejlődési iránya, mind pedig a könyvtárak mint szervezetek jellege amellett szólna, hogy az OSZK-nak — eltekintve a szükséges perifériáktól (input-output berendezések, intelligens terminálok, miniszámítógépek) — ne legyen saját számítóközpontja, számítástechnikai bázisa, legalábbis ami a „nagygépet" illeti. Ezzel szöges ellentétben viszont mélységes meggyőződésem, hogy nemcsak az OSZK központi szolgáltatásai, hanem egész könyvtárügyünk és tájékoztatásügyünk gépesítése ferde, rossz irányba halad akkor, ha különféle „szakmán kívüli" számítóközpontokhoz csatlakozik és — mind hardver, mind szoftver tekintetében — azok ügyfelévé válik, ami sajátos magyar szolgáltatási viszonyaink között csaknem egyértelmű a kiszolgáltatottsággal, szétforgácsoltsággal és koordinálatlansággal. A fentiekből adódóan ugy vélem, hogy (és ez a művelődésügyi kormányzatnak, saját erejéből, vagy együttműködve az MTA-val és az OMFBval már eddig is halaszthatatlan kötelessége lett volna), hogy sürgősen ki kell építeni, illetve ki kell választani azt az egy-három számítóközpontot, amely a magyar könyvtárügy, tájékoztatásügy és hozzá kapcsolódó egyes más művelődésügyi és tudományos területek számítóközpontja lesz a jövőben. Ezekben a számítóközpontokban kell összpontosítani az e tekintetben eddig kialakult szakértelmet, ezek rendelkezésére kell bocsátani a már kialakult, létrehozott szoftvert, és ezeket kell megtenni a sajátos könyvtáritájékoztatási célú szoftver kidolgozásával és adaptálásával foglalkozó szoftverfejlesztő központoknak. Ezek a számítóközpontok dolgozhatnak vállalkozásszerűen, de csak „alapítólevelük" keretében, tehát prioritással a könyvtári-tájékoztatási szakterületeknek kell dolgozniuk és (ennek érdekében) az illetékes állami szervek finanszírozási és más eszközökkel érvényesített koordináló befolyása mellett. Az OSZK e központokhoz, vagy ezek egyikéhez csatlakozhat saját perifériáival, intelligens termináljaival és más megfelelő berendezéseivel. Az említett számítóközpontok egyébként egymással is kapcsolhatók, ami megkönnyítené az országos könyvtári-tájékoztatási számítógépes hálózat létrehozását. Önmagában nincs speciális jelentősége annak, hogy az egyik ilyen számítóközpont az OSZK számítóközpontjaként, vagy az OSZK szervezetén kívül jön létre, amint hogy az sem jelentős, hogy a többi „könyvtári" számítóközpont meglevő könyvtárakra, vagy éppenséggel meglevő könyvtári számítóközpontokra (pl. OMIKK) települ-e. A lényegesebb az, hogy ezeknek a számítóközpontoknak mind üzemeltetési, mind — és különösen — 248