AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Vajda Erik: Gondolatok az országos központi szolgáltatások távlati fejlesztési tervéhez (kb. 1990-ig)

Mindez természetesen nem zárja ki a hazai mágnesszalag-szolgáltatás lehetőségét. Az OSZK-nak (sőt a Művelődési Minisztériumnak) kellene felmérnie, hogy az előttünk álló 10—15 éves időszakban mely könyvtárainkban merül fel a gépesített katalogizálás, vagy éppenséggel a gépben tárolt katalógusok terve. Vélelmezhető ugyanis, hogy a hagyományos katalogizálásnál maradók igényeit a cédulaszolgáltatás jobban elégíti ki, mint a mágnesszalag, vagy éppenséggel az on-line kapcsolat. Még megemlítem, hogy az on-line megoldás mellett szól az OSZK-ban megvalósítandó integrált feldolgozás is, mivel aligha tudom elképzelni, hogy az OSZK belső rendszere tartósan cédulaszolgáltatásra építse fel a nemzeti könyvtár katalógusainak szerkesztését és fejlesztését. Ha a felmérések alapján a mágnesszalag-szolgáltatás valósulna meg, akkor nyilván ismét dönteni kell adattartalom és a megrendelési formák tekintetében. Ezzel kapcsolatos javaslatom lényegében megegyezik a cédulaellátásnál említett javaslatommal: olyan adattartalommal kell szolgáltatni a mágnesszalagokon az egyes rekordokat, amelyek — a könyvtárak által egyöntetűen feleslegesnek tartott adatok kivételével — tartalmazzák az MNB-rekordok minden adatát. A szalagokat előfizethetővé kell tenni szakcsoportonként (ide értve a teljes állomány igénybevételének határesetét is), de nem lehet elzárkózni attól sem, hogy valamely könyvtár „egyedi" szalag összeállítását kérje dokumentumonként, az ISSN vagy egyéb azonosító adatok megadásával. A jelenlegi távlati tervidőszak fejlesztési céljai között mindenképpen szerepelnie kell az MNB-adatbázis olyan szervezésének (vagy szükség szerint átszervezésének), amely lehetővé teszi az adatbázis könnyű, gyors, on-line kezelését, hozzáférhetőségét. Ezt — a „kifelé" irányuló szolgáltatásból és az OSZK integrált feldolgozási rendszeréből, valamint olvasószolgálati követelményeiből adódó szükségletek mellett — maga az MNB rendszere, illetve annak továbbfejlesztése is szükségessé teszi. 1.3. Előkatalogizálás (katalogizálás a kiadványban; CIP) E megoldás központi szolgáltatásként elsősorban akkor jelentős (és ezért is nevezem elsősorban „előkatalogizálásnak"), ha nyomtatott, vagy közvetlen, géppel olvasható formában állománygyarapítási segédletet ad a hazai (és az érdeklődő külföldi) könyvtáraknak. Ha azonban a könyvtáraink (és nem utolsósorban a könyvkereskedelem, illetve a kiadók) részéről mutatkozó igény nem indokolja sem nyomtatott, sem géppel olvasható előkatalogizálási adatok állománygyarapítási célból való rendelkezésre bocsátását, akkor erősen kérdéses, hogy van-e értelme a gépesített előkatalogizálásnak. Maga a kiadványba nyomtatott tétel ugyanis — ha sikerül kellő szélességben megszervezni a kéziratok, illetve a szükséges adatok szolgáltatását — kézzel is elkészíthető, és az előkatalogizálási adatok „gépié vitele", illetve a kiadványba nyomandó tétel gépi „előállítása" aligha kifizetődő, mint ahogy az egycélú számítógép-alkalmazás ritkán az. Természetesen a döntés előkészítésében szerepet játszik az is, hogy magának az MNB rendszerének működését mennyire egyszerűsíti, illetve gyorsítja meg az előkatalogizálás. Ha az előkatalogizálás a tételek elég 238