AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Futala Tibor: Néhány javaslat a magyar nemzeti bibliográfia és a központi katalógusok rendszerének 1990-ig szóló továbbfejlesztésére

1.22 A repertórium adatbázisa Ha valahol, akkor éppen ezzel a majdani adatbázissal kapcsolatban valósulhat meg az informatikusok nagy álma: az egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás. És ha valahol, akkor éppen itt kell az Országos Széchényi Könyvtárnak érvelnie a számítógépes feldolgozás szükségessége és minél előbbi megvalósítása mellett. Megvallom, én is azok közé tartozom, akik az MNB— IKR decentralizálását igen fanyalogva, sőt: dühösen fogadták, mégha nem is ragadtam azonnal tollat, illetve írógépet, hogy protestáljak. Szerencsére, ezt a KFben és a TMT-ben megtették helyettem mások. A dolog akkor sincs rendjén, ha történetesen eme akció feje fölé oda lehet rajzolni a kooperáció glorioláját, ami — mint tudjuk — hazánk könyvtárügyében meglehetősen ritka lehetőség. Ám félreértés ne essék: nem az a baj, hogy az Országos Széchényi Könyvtár meghatározott számú folyóiratot feldolgozási bizományba adott ki a különféle „nem társadalomtudományi" könyvtáraknak és információs intézményeknek, az még kevésbé, hogy ezek az intézmények vállalták ezt a feladatot. Ez még nagyon dicséretes dolog. A baj ott kezdődik, hogy a repertorizált anyag már sohasem kerül együvé, nem ad ki többé — legalábbis a folyóiratcikkek vonatkozásában — „bruttó nemzeti össztermékéét. Másként fogalmazva: nem illesztődik bele egy átfogó — nemzeti szempontú — keresőrendszerbe. Ez a „megosztott" repertorizálás nem felel meg a decentralizált feldolgozás, centralizált tárolás követelményének. Tehát: amint az Országos Széchényi Könyvtár „meglátja az ígéret földjét", azaz a számítógépes feldolgozás lehetőségeit, azonnal hozzá kell látnia a repertorizálás reintegrálásához. A repertóriumi fájlnak a következő források feldolgozására és tárolására kell berendezkednie: — az 1.21-ben leírt időszaki kiadványok, — az iménti körön kívül álló időszaki kiadványok hungarikái, — a hazai gyűjteményes kötetek anyaga (ezt, mint korábban szó volt róla, az MNB—KB-től venné át, mint a feltárás mélységét tekintve ide kívánkozó dolgot). Az outputok a következők lehetnének: a) havi füzetes változat „nyílt" anyaggal, cLZclZ cl hazai cikkekkel, amelyeket a nem prohibitált külföldi cikkek leírásai is kiegészítenének, ami annyit jelent, hogy az új repertórium (sőt: az új címet is kapott repertórium) nagyjából magába szívná a mostani Hungarika Irodalmi Szemle anyagát is; b) negyed- és féléves mikrofilmlapos (COM-lapos) kiadás a teljes negyed- vagy féléves gyarapodmánnyal a tudományos kutatás használatára; c) az a) és a b) alatti kiadványokhoz éves és ötéves kumuláció, de csak az indexek szintjén. A papírhordozón készítendő ötéves index-ről — nehezen kezelhetősége miatt — esetleg le is lehetne mondani, s helyette az öt évig tartó tárolási ciklusokat (pontosabban: mágneses hordozón való 217