AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Zircz Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig

fokozatosan „házilag", saját programozókkal oldjuk meg a szoftver-fejlesztéseknek legalább egy részét. Optimálisnak egy olyan önálló részleg kialakítását véljük az OSZK-n belül, amely — lehetőleg saját számítógép birtokában — rendszerszervezői, programozói illetőleg üzemeltetési csoportból tevődnék össze, és amely az OSZK valamennyi számítástechnikai feladatáért felelősséget viselne. Beruházás: A törökbálinti beruházás (tárolókönyvtár) befejezésének a jelen pillanatban nincs akadálya, az állványozás költsége (az Operaház által igénybe nem vett „fél" részre) biztosított. A beruházásokról szólva ismételten meg kell említenünk azokat a beruházási igényeket, amelyek kielégítése reprográfiával foglalkozó üzemeink technológiájának sürgős felújításához, kiegészítéséhez szükséges. Kiadványok: Költségvetésben biztosított kiadási lehetőségünk csak a kurrens kiadványokra van (a kétévenként kiadandó Külföldi időszaki kiadványok a magyar könyvtárakban c. lelőhelyjegyzék legutóbbi kötete azért késett, mert nem volt fedezet a nyomdába adására.) Semmiféle intézményesített (költségvetésben biztosított) fedezetünk nincs a retrospektív bibliográfiák tetemes nyomdai költségeire. Hasonlóképpen nincs fedezet az esetenkint szükségessé váló egyéb kiadványok (ilyen volt a legutóbb a Könyvtárközi kölcsönzési útmutató) előállítási költségeire. Külső feltételek A magyar könyvtáraknak sohasem volt erős oldala az együttműködéskészség, az utóbbi években azonban a helyzet további romlása tapasztali ható. Ennek okai: a) a minisztériumi — ágazati — irányítás tartamának megváltozása: amíg korábban a Könyvtári Osztály könyvtártani-szervezési kérdésekkel is erőteljesen foglalkozott, addig a legutóbbi években működése az irányításikoordinációs teendőkre koncentrálódik. Ez a — csak helyeselhető — változás azonban azzal a következménnyel járt, hogy a „módszertani" (jobb szó helyett e kifejezés használatára kényszerülünk) irányítás szintjén bizonyos vákuum keletkezett: szervezői támogatás hiányában a hetvenes évek második felében kiadott új jogszabályok nyomában nem bontakozott ki az együttműködési körök szervezete, tanácstalanság tapasztalható az új leírási (és ehhez kapcsolódó) szabványok alkalmazása terén, a katalógusok továbbfolytatása vagy lezárása ügyében stb. b) Hozzájárul mindehhez az OSZK és a KMK közötti viszony tisztázatlansága, a munkamegosztás koordinálatlansága. Meg kell jegyeznem, hogy e tekintetben nem személyi, még kevésbé hatalmi kérdésekről van szó, hanem olyan valós problémák megoldatlanságáról, hogy például az új szabványok bevezetésének, elfogadtatásának problematikájáért melyik szervezet felelős (a KMK tudomásom szerint inkább csak a közművelődési könyvtárak vonatkozásában tesz lépéseket ebben az irányban), ki ós mit tegyen az együttműködési körök ésszerű határokon belüli feltámasztásáért stb. 207