AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Zircz Péter: Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatásai. Helyzetkép és teendők a kilencvenes évekig

c) Az egykor az államigazgatási rendszer „leképzésével" kialakított hálózati rendszer szükségszerű bomlását az államigazgatás felső szintjén történt nagyszabású változások (az ipari tárcák összevonása, például) meggyorsította, fokozta. A következmény: a „módszertani" vákuum kibővülése, annál is inkább, mert a könyvtári rendszer koordinációs központjai az új helyzetnek megfelelő új módszereket csak most kezdik kibontakoztatni (OMIKK). d) És végül (de távolról sem utolsó sorban): a könyvtárosképzés gondjai—és feltehetőleg a fluktuáció következtében is — leromlott a könyvtárakban egyes alapvető könyvtári folyamatok színvonala (elsősorban, mint ez az OSZK-nak küldött leírásbejelentések, könyvtárközi kölcsönzési kérésekből kitűnik: a feldolgozásé és a bibliográfiáé). Valóságos „ördögi spirál" alakult ki: az OSZK központi szolgáltatói részlegeihez (például: központi katalógusaihoz) beérkező hiányos vagy rossz leírások lelassítják e részlegek munkáját, fokozzák a hibalehetőségeket, ezt tapasztalva az e központi szolgáltatásokat igénybe vevő (esetleg épp a gyenge leírást beküldő) könyvtárak elmarasztalják a központi szolgáltatást, felesleges rossznak tartják. És a legközelebb még kevesebb gondot fordítanak a leírások minőségére.. . A megoldások kézenfekvőéinek látszanak: oktatásra, továbbképzésre, szervezőmunkára lenne szükség, megfelelő munkamegosztásban. A szükséges döntések előkészíthetők, az OSZK-nak azonban nincs munkaerőtartaléka (lekötetlen szellemi kapacitása sem) a fentiekből esetleg ráháruló tennivalók elvégzésére. Az igazi (mert jövőbemutató) megoldást a koordinációs központok szervezési és számítástechnikai lehetőségeire támaszkodó országos munkamegosztás kialakítása jelentené, legalábbis a központi katalógusok, a könyvtárközi kölcsönzés vonatkozásában. Az OMIKK könyvtári vezetőivel folytatott tárgyalásaink eredményeként egy olyan folyóiratbejelentési rendszer körvonalai bontakozódnak, amelyben országosan egységes adattartalmú jelentőrendszer keretében a műszaki könyvtárak bejelentéseiket az OMIKKhoz juttatják el. Itt történik — szükség esetén az OSZK adattárának megkérdezésével is — a bejelentett adatok ellenőrzése, feldolgozása, gépbe táplálása. A munka továbbfolytatásaként: — a nemzetközi adatszolgáltatásokból nyert, mágnesszalagos rekordokból a műszaki területre vonatkozókat az OSZK és OMIKK rendelkezésére bocsátja, — az OMIKK a nyilvántartásaiban levő — további — külföldi folyóiratait az OSZK-nak átadja, — az OMIKK-nak gépben tárolt információk formájában rendelkezésre állnak a műszaki terület kurrens folyóiratainak adatai, lelőhelyei, gyors lelőhelyjegyzéket állít össze belőlük, — az OSZK saját — valamennyi szakterületre, diszciplínára kiterjedő — automatizált folyóirat regisztrációjához mágnesszalagok formájában megkapja és felhasználja az OMIKK által begyűjtött, feldolgozott és számítógépre vitt folyóirat- és lelőhelyadatokat. Ezt a modellt lehetne és kellene az erre vállalkozó többi koordinációs központ, egyéb nagykönyvtár (egyetemi központi könyvtár) esetében is 208 •