AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

mányutak. Éppen e természetszerű összefüggés miatt ezek jellemzői a könyvtári munka egészének (így a tudományos munkának) és tükrözik annak irányvonalát is. 1922-ben Melich János egyik előterjesztésében fogalmazta meg röviden, de egyértelműen a külföldi kiküldetések értelmét és célját.

40 Az 1922/23-ra szóló költségvetési javaslat III. pontjában a „gyűjtő és tanulmányi utak" céljára összesen 160 000 koronát igényelt. Az ún. gyűjtőutakra, amelyek kifejezetten a szomszéd országokhoz csatolt területeken megjelent magyar kiadványok megszerzését kívánták segíteni 100 000, a voltaképpeni tanulmányutakra pedig 60 000 koronát kért a könyvtár. Ez utóbbi indoklását a következőképpen fogalmazta meg az előterjesztés: „A könyvtár fejlődésének egyik leghasznosabb biztosítéka, ha a könyvtár tisztviselői állandóan külföldi könyvtári viszonyok tanulmányozására küldetnek ki hajlamuk és tudásuk szerint. Ez a nyugati nagy könyvtárak és a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának annyira kívánatos kontaktusának fenntartásához is szükséges." A következő évből, 1923-ból származó állásfoglalás Hóman Bálintnak, Melich utódjának felfogását tükrözi. A lényegben egyetértettek, de néhány új mozzanat miatt — Hóman akkori felfogásának jellemzésére is — érdemes néhány sort idézni a Nemzeti Múzeum főigazgatóhelyetteséhez, Horvát Gézához intézett leveléből.

41 „Legyen szabad már most jeleznem, hogy a vezetésem alatt álló könyvtár bármelyik tudományos tisztviselőjének kiküldetéséhez kis létszámunk miatt csak nehéz szívvel járulhatnék hozzá, és csak abban az esetben, ha az illető tisztviselőnek mind anyagi existenciáját biztosítva látnám, mind arra nézve garanciáim volnának, hogy az illető porosz intézmény keretében mint porosz kollégáival egyenrangúval fognak vele bánni. És miután egy-egy könyvtár rendszerével pár nap alatt meg lehet ismerkedni, a könyvtár belső életének megismerése legalább egy évet igényel, a párhónapos kiküldetésnek nem vagyok barátja." Hogy Hóman mennyire fontosnak tartotta a tanulmányutakat, azt ez év szeptember 21-i körlevele is bizonyítja. Ebben választ kért arra, hogy ki és milyen céllal szeretne 1924-ben külföldi tanulmányutat tenni.

42 Míg Melich és Hóman általában tartották fontosnak az európai könyvtárak munkájának megismerését, addig Lukinich Imre, aki Hómant az igazgatói tisztségben követte, 1925-ben németországi tanulmányútja iránti kérését azzal indokolta, hogy „hozzánk a könyvtártechnika és az adminisztráció terén minden új gondolat és eszme Németországból került át."

43 40. OSZK Irattár 208/1922. 41. A porosz kultuszminisztérium szívesen hozzájárulna magyar könyvtárosok, levéltárosok és muzeológusok megfelelő német intézményeknél történő elhelyezéséhez. Hóman, aki nem volt a részletek felől informálva, fenntartással fogadta az ajánlatot, kérdéseket tett fel az „alkalmazás" jogi és tartalmi vonatkozásaira. Ennek során rögzítette fentiekben idézett álláspontját. (OSZK Irattár 255/1923.) 42. OSZK Irattár 687/13/1923. 43. OSZK Irattár 281/1925. Lukinich Lipcsében, Berlinben és Drezdában kívánta a könyvtári gyakorlatot megismerni. 1926-ban Lukinich újabb négyhetes középnémetországi útra, 10 város könyvtárainak megtekintésére kért és kapott segélyt. (OSZK Irattár 418/1926.) 149