AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

A német könyvtári elvek nyilvánvaló és hazánkban jól érzékelhető' hatása természetesen nem jelenthette az utak egy országra, illetve nyelvterületre való koncentrálódását, még könyvtári-módszertani vonatkozásban sem. Földrajzi és egyéb adottságaink következtében azonban szükségszerűen az ausztriai és németországi tanulmányutak voltak többségben. Nehéz pontosan felmérni, hogy egy-egy adott évben kik, de főleg azt, hogy milyen céllal utaztak állami támogatással külföldre. Nem lehet meghatározni, hogy hány út szolgált gyakorlati célokat és hánynak volt könyvtári vagy egyéni kutatási indítéka. Nem sikerül minden esetben kideríteni a kiküldő, az utat anyagilag fedező, illetve támogató intézmény nevét sem. Pontos helyzetképet csak az úti jelentések ismeretében lehetne adni, ezek nagyrésze azonban sajnos nem maradt meg. Pár év adataiból azonban bizonyos irányvonalak kirajzolódnak és a tendenciák többé-kevésbé kibontakoznak. 1920-ban és 1921-ben öt OSZK tisztviselő — közülük négy hamarosan egyetemi tanár — járt egyéni kutatóként Bécsben és Párizsban.

44 1922-ben már javultak a kiutazási lehetőségek és ekkor már egy év leforgása alatt jutottak el öten a könyvtárból Ausztriába és Németországba. 1923-ban a Hóman felszólítására jelentkezők között többségben voltak a külországok könyvtárügyét megismerni kívánók,

45 és hasonló tendencia volt tapasztalható 1926-ban is. A legtöbben a „könyvtárak és levéltárak tanulmányozására" mentek ki. (E kifejezés pontos tartalmát egyedenként nem lehet meghatározni.) A húszas évek végén már egy-egy kérdéskör beható megismerését tűzte ki célul az intézmény illetékes munkatársa (könyvtári berendezés, könyvrestaurálás, adréma-rendszer stb.). A kutatási céllal indulók programja — legyen az a könyvtári tevékenységhez kapcsolódó, vagy egyéni — meghatározott (adatok gyűjtése a latin kódexkatalógushoz, kongresszusi kiküldetés, néprajzi, irodalmi stb. kutatásra szóló ösztöndíj, és így tovább).

46 44. Bajza József (Ausztria); Bártfai Szabó László (Bécs: Széchenyi István könyvtára katalógusának összeállítása); Hajnal István (Bécs: levéltári kutatások); Holub József (Párizs: levéltári kutatások); Kádár Jolán (Hollandia). Bártfai Szabót és Holubot a Magyar Történelmi Társulat küldte ki, Holub útját a VKM fedezte. Hajnal és Holub könyvtári feladatokat is teljesítettek: Hajnal a Bécsben megjelent magyar nyelvű baloldali emigráns kiadványokat gyűjtötte a későbbi egyetemi tanárral, Eckhart Ferenccel együtt, Holub pedig a ,,Bibliothéque de la Musée de la Guerre" gyűjteményeit tanulmányozta. Ugyancsak ő tárgyalt először Brüsszelben az Ómagyar Mária-siralmat tartalmazó kódex megszerzéséről. 45. Bartoniek Emma (Bécs); Grexa Gyula (Olaszország: kötelespéldányszolgálat és kölcsönzés); JNTyireő József (Olaszország: szervezeti kérdések és könyvművészet); Rédey Tivadar és Rédeyné Hoffmann Mária (Bécs és Németország: könyvtárak, kézirattárak); Sikabonyi Antal (a Felvidék nagyobb könyvtárainak tanulmányozása, nyomtatványok gyűjtése); Sulica Szilárd (az előbbi céllal Romániában); Tóth László (Olaszország: egyéni történettudományi kutatások.) (OSZK Irattár 687/13/1923.) 46. Sok az összetett program. 1935-ben Halász Gábor egy angliai társasutazásról visszatérőben a nürnbergi Staatsarchiv-ban magyar vonatkozású kéziratanyag után kutatott, a frankfurti városi könyvtárban pedig az adréma-rendszert tanulmányozta. 150