AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

az OSZK saját közlönyéről, a Magyar Könyvszemléről, hiszen ebben az értékes folyóiratban sorra jelentek meg az OSZK munkatársainak magasszintű tanulmányai.

37 Az 1920-as, 1930-as évek fordulóján, illetve ettől kezdve már külföldi kiadványokban is megjelentek egyes kutatók munkái (Mannheimer Schriften, Rumeni Studi, Musikwissenschaftliche Zeitschrift stb.).

38 A tudományos életben való részvétel intenzitására jellemző adat az is, hogy a könyvtár munkatársai a legjelentősebb tudományos társaságok tagjaiként is tevékenykedtek, ezekben felolvasásokat tartottak; többek között a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Bibliophil Társaság, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság, a Magyar Történelmi Társulat, a Philológiai Társaság és a Szent István Akadémia keretében játszottak aktív szerepet. * A Széchényi Könyvtárban tehát túlnyomórészt elkötelezett tudósok dolgoztak, akik természetszerűen elsősorban saját szaktudományuk művelői voltak és csak másodsorban könyvtárosok. Tudományos felkészültségük és a könyvtár anyagának ismerete alapján azonban a gyarapítási és a tájékoztatási munkát a legmagasabb szinten látták el. A szoros értelemben vett könyvtárosi tevékenységre azonban már kevesebb figyelmet fordítottak. Hóman és Klebelsberg — mint láttuk — felismerte ugyan a könyvtárosi speciális szakismeretek fontosságát,

39 szorgalmazták ezek oktatását, ennek ellenére e kérdés a harmincas évek második feléig megoldatlan maradt. A könyvtáron belül a legtöbben magát a könyvtárosi szakmát megbecsülték. Közülük is kiemelkedik Havran Dániel, majd Goriupp Alisz, aki elsősorban a szakszerű feltárás kívánalmait, a katalógushálózat korszerűsítését, a könyvtár használhatóságának biztosítását tartotta elsőrendű feladatának. A könyvtári működés jelentős reformátora, Nyireő István is a munkák korszerűsítésére, a Nemzeti Könyvtár új elhelyezési terveinek kidolgozására törekedett. * A gyakorlati könyvtári tevékenység elvi megalapozásához és a tudományos munka végzéséhez egyaránt szorosan kapcsolódnak a külföldi tanul37. 1923-ban a könyvtár majdnem minden tisztviselője írt a Könyvszemlébe. 1930ban a cikkeknek kb. a fele származik az OSZK munkatársaitól. 38. A könyvtár tudományos rangját jelzik azok a felkérések is, amelyek az akkor induló folyóiratokban való publikálásra szólítottak fel: 1923-ban pl. az Eckhardt Sándor és Baranyai Zoltán szerkesztésében megjelenő Revue des Etudes Hongroises et Finno-ougriennes c. francia nyelvű magyar tudományos folyóirat számára kértek az OSZK munkatársaitól tanulmányokat. (OSZK Irattár 724/1923.) 39. Dezsényi Béla idézi tanulmányában Hóman egyik 1925. évi nyilatkozatát: „Ma is nagy akadálya az egészséges könyvtári élet kialakulásának a múltból átörökölt káros felfogás, mely a könyvtárak vezetéséhez és könyvtárosi munkához elegendőnek véli a tudományos minősültséget, holott a speciális könyvtári képzettséggel és érzékkel nem bíró, dilettáns tudós-könyvtárosok rendszerint megbénítják intézetük egészséges fejlődését." 148