AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

Bár e nevek önmagukért beszélnek, nem érdektelen felidézni a tudományos alkalmazottak munkásságának mennyiségi adatait, egyes jellemzőit. 1923-ban például 16 fő 75, 1930-ban pedig 24 fó' 155 tétellel szerepelt a tudományos tevékenységről szóló összeállításban. (Ezek 1918 és 1930 között a Magyar Könyvszemlében kerültek nyilvánosságra.)

35 A számok nem egészen egyértelműek, mert a jegyzékek nem csupán a megjelent, hanem a kéziratban elkészült munkákat is felsorolták, a recenziókat hol összevontan, hol egyenként közölték, magukban foglalták a szerkesztői megbízatásokat, tudományos funkciókat. Nem egyértelműek abban a tekintetben sem, hogy a monografikus műveket, a tanulmányokat, kritikákat és újságcikkeket, tehát a legkülönfélébb súlyú irodalmi megnyilvánulásokat, sőt az útijelentéseket, belső tervezeteket stb. is tartalmazták. A közlemények zöme szaktudományi jellegű, tehát az egyéni kutatási területet képviselte. Egy részük azonban — és ez nagyrészt a Magyar Könyvszemle érdeme — könyvtörténeti, könyvészeti jellegű, elsősorban a könyvtár anyagához kapcsolódó magasszintű anyagfeltáró írás (L. Bartoniek Emma, Gulyás Pál, Jakubovich Emil, Rédeyné Hoffmann Edit és mások tanulmányait.) Az, ami keveselhető, a könyvtári módszertani kérdések feldolgozása; ezek elvétve — akkor is inkább tervezet, beszámoló formájában jelentkeztek (Lavotta Rezső, Kemény György, Nyireő István, Sikabonyi Antal stb. munkái).

36 Aktuális könyvtári, könyvtárügyi kérdésekkel (képzés, egyes könyvtárak bemutatása stb.) az 1934 őszétől másfél éven át — tehát az ún. Fitz-korszak elején — Asztalos Miklós szerkesztésében megjelent Könyvtári Szemle foglalkozott. Ebben a folyóiratban rendszeresen találkozunk Asztalos Miklós, Clauser Mihály, Dercsényi Dezső, Fitz József, Isoz Kálmán, Joó Tibor, Kniezsa István, Kozocsa Sándor, Szent-Iványi Béla, Tóth László, Tolnai Gábor, Trócsányi Zoltán cikkeivel. Az egyéni tudományos teljesítmények értékelése az adott szaktudományok képviselőinek feladata. A felsorolt nevek azonban jelzik azt az előkelő helyet, amelyet a Széchényi Könyvtár tisztviselőinek munkássága révén biztosított magának a magyar tudományos életben. Hogy mennyire kiemelt ez a hely, azt az a tény is egyértelműen jelzi, hogy az OSZK tudományos személyzetének írásai a korszak legjelentősebb folyóirataiban láttak napvilágot. (Csak példaként említünk közülük néhányat : Akadémiai Értesítő, Budapesti Szemle, Egyetemes Philológiai Közlöny, Etnográfia, Hadtörténeti Közlemények, Irodalomtörténet, Irodalomtörténeti Közlemények, Katolikus Szemle, Körösi Csorna Archívum, Levéltári Közlemények, Magyar Bibliofil Szemle, Magyar Helikon, Magyar Múzsa, Magyar Nyelv, Napkelet, Protestáns Szemle, Századok, Történeti Szemle, Ungarische Jahrbücher, Zenei Szemle stb.) Nem szabad természetesen megfeledkeznünk 35. A Gyűjtemény egy etem Szervezeti és Szolgálati Szabályzata alapján Hóman részletes írásbeli havi jelentéstételre kötelezte a könyvtár tisztviselőit, ezek a hivatali és az egyéni munkákat egyaránt tartalmazták. 36. Csak példaként említjük, hogy Sikabonyi 1923-ban a könyvtár átszervezéséről készített tervezetet, ezzel foglalkozott Nyireő is (A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi-könyvtárának átszervezési munkálatai. Bp. 1928, OSZK. 39 p.), Kemény pedig a szakkatalógus átformálására és a hátralékos anyag gyors feldolgozására tett előterjesztést. De még lehetne a felsorolást folytatni. 10* 147