AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1981. Budapest (1983)

II. Az OSZK történetéből és terveiből - Németh Mária: Az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkája és kiadványi tevékenysége 1919-1935

ki. Július elsejével az újra egységes Széchényi Könyvtár élére Eitz Józsefet, a pécsi Egyetemi könyvtár addigi igazgatóját állította a kultuszkormányzat.

26 * Az igazgatók neveinek és ittlétük idejének felsorolását a már említett meghatározó szerepük miatt tartottuk fontosnak. A nevek már önmagukban is felhívják a figyelmet egy alapvető, mindnyájukat jellemző vonásra, nevezetesen arra, hogy a könyvtár (1929-től 1934-ig: könyvtári osztályok) élén álló vezetők kivétel nélkül tudósok, mégpedig szakterületük legkiválóbb képviselői voltak. Ebből adódóan vezetői munkájukban eleve adottan és lényegében egységesen érvényesült a tudományosság szelleme, kívánalma. Éppen ezért most azt szükséges megvizsgálnunk, hogy mennyiben értették meg a könyvtár sajátos problémáit, és szaktudományi beállítottságukkal hogyan tudtak a napi munka, illetve a könyvtári kutatótevékenység realitásába beilleszkecbii. Dezsényi Béla említett tanulmányának „Három könyvtárigazgató" c. fejezetében igen jól jellemzi Meli eh János, Hóman Bálint és Lukinich Imre személyiségét, vezetői koncepcióját, magatartását.

27 Melich Jánosnál a tudományos szemléletet állítja előtérbe a könyvtári belső munka megbecsülésével szemben, utóbbiak elhanyagolását veti szemére. Bár Dezsényi elismerte, hogy Melich a legnehezebb években igazgatta a Széchényi Könyvtárat, azt talán nem vette eléggé figyelembe, hogy az általa megindított, illetve újra felvett tudományos feladatok könyvtári alapkívánalmak voltak (a kurrens nemzeti bibliográfiai munkálatok megindítása, nyomtatott katalógusok kiadása, a Magyar Könyvszemle közreadásának folytatása). Melich törődött a könyvtár lényegi ügyeivel és mindent elkövetett az alapvető funkciók fenntartása érdekében.

28 Ha működését mostani témánk szemszögéből értékeljük, ezt egyértelműen pozitívnak kell ítélnünk. Vitathatatlan, hogy Hóman Bálint, — az előzőnél valamivel kedvezőbb időszakban — valóban több gondot fordított a gyakorlati munka megszervezésére (katalógusrendszer kiépítése, raktári férőhely megoldása stb.), de tudatosan és egyértelműen képviselte, folytatta elődje tudományos irányvonalát. Lukinich idejében lényegi változás nem történt, ő a működést elősegítő reformokat nem sürgette, a tudományos tevékenységet viszont a kialakult módon továbbra is biztosította. 26. A könyvtári részlegek egyesítéséről az 1934. évi VIII. te. rendelkezett. Az OSZKnak a Múzeumon belül az addiginál nagyobb önállóságot biztosított, a könyvtár igazgatósága főigazgatósággá alakult át. Ugyanekkor az Országos Levéltár és a múzeumi Levéltár közös vezetés alá került, tehát kivált a Magyar Nemzeti Múzeum szervezeti keretéből. 27. Dezsényi Béla idézett tanulmánya 126 — 131. p. 28. Melich Jánosnak a Széchényi Könyvtárban eltöltött éveit és igazgatásának korát Bajza József jellemezte a Magyar Könyvszemle 1923. évfolyamában (150 — 151. p.) Többek között ezt írta róla: „Nem tartozott a tudományos tisztviselők ama válfajához, mely a tudomány ürügye alatt a tudományhoz fűződő egyéni ambíciók kedvéért elhanyagolja hivatalos kötelességeit." 144